Szeretem a bárányfelhőt

Portugálok a Katonában

A "Portugál" költői naturalizmus, a műfaját tekintve tragikomédia. Fontos darab, többek között azért, mert megfelelő magasságig emelkedik el a "földtől". Rámutat arra, hogy a szabadság gyökerei bent lapulnak az emberi mélyben. Örök probléma ez! Vajon rossz helyen születtünk, vagy a többiek rosszak, unalmasak, s alkalmatlanok arra, hogy harmóniát hozzanak az életünkbe, vagy egyszerűen csak arról van szó, hogy a valóság és az álom összeegyeztethetetlenek. 

Mindenki - a szereplőkről van szó -, térben és időben saját világának középpontja, mely pontból látja, érzékeli a többieket, köt szövetséget. 

Mi tehát a darab, és mi lehetne az előadás?

Egy tér (falu: Irgács) melyben látszólag megtörténnek a dolgok jelentős amplitúdó nélkül. A hétfő, hétfő, a nyár, nyár, a kocsma - kocsma, s ez így lesz akkor is, ha elmúlik az élet, tehát a hétfő története hétfői, a nyár csúcspontja a céllövölde, szabadsága a strand, a kocsma, a sör, a foci, az ismétlődő dialógok szegényes változatai... stb. 

A darab hősei komolyan veszik önmagukat, (mi mást tehetnének?), egyedüli nézőpont létezik, kinek - kinek a magáé. Számomra sok vonatkozásban felmerül Csehov amikor a darabot olvasom, s ez a hasonlóság, párhuzam, a figurák eredendő humorában, fontoskodásában, egymásra utaltságában rejlik. Minden pillanatban történhetne valami, oly erős vákuummal húz a dermedtség. Mindez a látszólagos enerváltság rendkívül dinamikus. Újra és újra ráébredhetünk arra, hogy az életünk alakítói mi magunk vagyunk, hogy csak egy igazi szabadság létezik, az pedig a személyiség belsejéből ered, és nem érvényesül, csak harmóniában.

A hős (Bece) a szabadság lehetőségével játszik, próbálgatja azt, leegyszerűsíti helyre, időre és személyekre. Ez mindannyiunk örök sóvárgására emlékeztet, s mert ez a "játék" a szabadsággal - álmodozásunk, vagyis a művészet lényege.

Lukáts Andor

Happy Art Fesztivál 2007., Dottore díj - a legjobb előadásért 

Bemutató időpontja: 1998. október 18., Katona József Színház 

tragikomédia 2 részben, 150 perc 

A KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ előadása

Író: Egressy Zoltán 

Rendező: Lukáts Andor 

Színész: 

Masni - Pelsőczy Réka

Bece - Keresztes Tamás

Kocsmáros - Csuja Imre

Retek - Lengyel Ferenc

Pap - Takátsy Péter, Mészáros Béla

Csipesz - Bán János

Asszony - Szirtes Ági

Sátán - Varga Zoltán

Feleség - Ónodi Eszter, Jordán Adél

Bittner - Kása Gyula 

Díszlettervező: Ágh Márton 

Jelmeztervező: Salamon Eszter 

Zene: Vajdai Vilmos 

Rendező munkatársa: Tóth Judit

Előadás időpontok: 

KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ - Budapest

június 12. (csütörtök) 19:00  

Cudar világ Budapesten

Az előadás a Mágnás Miska című operett alapján készült. A történet emlékeztet az eredetire, és a karakterek is felismerhetőek, a viszonyok mégis inkább a mai világunk problémái alapján formálódtak. Habár néhány dal felcsendül, a szerelmesek ugyanúgy félreértések miatt szakadnak el, a grófi világ és az egyszerű emberek világa itt is ütközik, ennek ellenére nem szabad egy hagyományos operettre számítani, sőt operettre sem, sokkal inkább... 

Bemutató időpontja: 2014. február 7., Weöres Sándor Színház 

A WEÖRES SÁNDOR SZÍNHÁZ előadása

Szerző: Bakonyi Károly 

Író: Czukor Balázs, Khaled-Abdo Szaida 

Zene: Szirmai Albert 

Dalszöveg szerző: Gábor Andor 

Rendező: Czukor Balázs 

Szereplő: 

Korláthy gróf - Kelemen Zoltán

Stefánia, a felesége - Bálint Éva

Rolla, a leányuk - Sodró Eliza

Baracs István - Kőmíves Csongor

Miska - Kovács Gergely

Marcsa - Alberti Zsófia

Pixi gróf - Kristóf Roland

Mixi gróf - Budai Dávid

Nagymama - Vlahovics Edit

Arctalan - Horváth Ákos 

További szereplő: Avass Attila, Korponay Zsófi, Németh Gyöngyi, Schmidt Róbert, Papp-Ionescu Dóra 

Dramaturg: Khaled-Abdo Szaida 

Díszlet: Takács Lilla 

Jelmez: Domokos Barbara 

Zenei vezető: Müller Péter 

Korrepetitor: Falusi Anikó 

Rendező munkatársa: Kovács Nóra

Előadás időpontok: 

VÁROSMAJORI SZABADTÉRI SZÍNPAD - Budapest

június 12. (csütörtök) 20:00   

A tanítónő Miskolcon

Bródy Sándor a századforduló egyik legizgalmasabb íróegyénisége volt. A tanítónő című színművének témáját eredetileg egy vidéki lapban megjelent újsághír ihlette, mely egy frissen végzett, Pestről érkezett szép, fiatal tanítónő tragédiájáról szólt. Az ősbemutató 1909. március 21-én volt a Vígszínházban, Varsányi Irén főszereplésével. Még a bemutató évében a berlini Deutsches Theater is nagy sikerrel mutatta be. A történetet háromszor is filmre vitték, 1917-ben Janovics Jenő rendezésében, 1945-ben Jávor Pál és Szörényi Éva, majd 1988-ban Kubik Anna és Bubik István kiváló alakításaival. A Miskolci Nemzeti Színház a Színek Évadában Lovas Rozival és Szőcs Arturral a főszerepben mutatja be a színművet, Rusznyák Gábor rendezésében.

"Úgy szólt a zene, hogy Pestről jött egy gyönyörű, fiatal tanítónő. A falu egész úgynevezett "intelligenciája" rárohant, meg akarta kapni. Szabad prédának nézték, akit senki se véd meg. Jegyző, bíró, orvos, minden nadrágos a saját ágyába szerette volna fektetni, de főleg a parasztnábob. A kis tanítónő erős volt, jól állt a lábán. Belerúgott a tolakodókba, de a végén a sok harc felemésztette. Vette a sátorfáját, és eltűnt az élet nagyon bonyolult forgatagában."

Az író fiának jegyzete A tanítónőhöz 

Bemutató időpontja: 2013. október 4., Miskolci Nemzeti Színház 

A MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ előadása

Író: Bródy Sándor 

Rendező: Rusznyák Gábor 

Színész: 

Tóth Flóra - Lovas Rozi

Ifj. Nagy - Szőcs Artur

Főúr - Bősze György

Káplán - Kocsis Pál

Tanító - Pásztor Pál

Szolgabíró - Gyuriska János

Járásorvos - Harsányi Attila

Id. Nagy - Szegedi Dezső

Id. Nagyné - Nádasy Erika

Kántor - Kincses Károly

Kántorkisasszony - Szabó Irén

Cigányprímás - Cservenák Vilmos

Lovász - Ódor Kristóf

Postás - Dénes Viktor

Gyógyszerész - Salat Lehel

Hray Ida - Märcz Fruzsina 

További szereplő: Simkó Katalin, Simonfi Adrienn, Kerekes Vali, Péva Ibolya, Kiss Enikő, Kiss Ildikó, Robb Horkay Júlia, Volcz Judit Krisztina 

Díszlet: Debreczeni Borbála 

Jelmez: Debreczeni Borbála 

Súgó: Reiter Krisztina 

Ügyelő: Orehovszky Zsófia 

Rendezőasszisztens: Pöltz Júlia

Előadás időpontok: 

DÓM ART BISTRO - Pécs

június 12. (csütörtök) 14:00  

PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ - Pécs

június 12. (csütörtök) 20:30   

Murlin Murlo hódit Kelet-Magyarországon

Képzeljünk el egy kisvárost, ahol a kombinátnál dolgozik mindenki, itt éli munka és mulatás között ötéves tervekbe szorított eseménytelen hétköznapjait.

Képzeljünk el egy várost, ahol poros, szürke háztömbök szegélyeznek szovjet hősökről elnevezett sugárutakat, egy világot, amit varázslatos üveggömbbe zár a közeli kohó füstje és a csirkefarm szúrós trágyaillata. Vagy nem is kell elképzelni? Hiszen ebből a világból jövünk magunk is?

Nyikolaj Koljada a kortárs orosz drámairodalom egyik legfontosabb alkotója. Maró humorú, kegyetlen darabjai kíméletlen őszinteséggel szedik ízére azt az embert, kit önnön képe-másaként teremtett a szocializmus. Történetei fiatalokról szólnak, elvágyódásról, arról, hogy miként lehet élni egy letűnt kor emlékét őrző, kiégett világban.

Az előadás rendezője, Barabás Árpád, 1978-ban született Gyergyószentmiklóson, több mint tíz évig volt a Figura Stúdió Színház társulatának tagja. Ez idő alatt számos előadásban játszott, ugyanakkor rendezőként is több alkalommal dolgozott a gyergyószentmiklósi színházban. Jelenleg a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház színművésze.

Nyikolaj Koljada, kortárs orosz drámaíró, 1957-ben született Szibériában. 1986 óta több mint hetven drámát írt, melyek jelentős részét Oroszország mellett Amerikában és Európában is bemutattak számos helyen. Ő maga rendezőként is dolgozik, gyakran viszi színre saját darabjait. Jelenleg drámaírást tanít a jekatyerinburgi Színművészeti Főiskolán, emellett az Urál irodalmi-művészeti folyóirat főszerkesztője. Jekatyerinburgban él és dolgozik. 

A FIGURA STÚDIÓ SZÍNHÁZ előadása

Író: Nyikolaj Koljada 

Fordító: Spiró György 

Rendező: Barabás Árpád 

Színész: 

Olga, Murlin Murlo, 28 éves - Máthé Annamária

Inna, a nővére, 35 éves - Tamás Boglár

Alekszej, 26 éves - Mihály Alpár-Szilárd

Mihail, 35 éves - Moşu Norbert

Irka, Mihail felesége, 38 éves - Boros Mária 

Díszlettervező: Szűcs Olcsváry Gellért 

Jelmeztervező: Barabás Árpád

Előadás időpontok: 

CSOKONAI NEMZETI SZÍNHÁZ - Debrecen

június 13. (péntek) 19:00   (Blaha Lujza és Hofi Géza bérlet)

RÁKÓCZI-STÚDIÓTEREM, KISVÁRDA - Kisvárda

június 25. (szerda) 17:00  

Az álomkommandó Pesten

Sütő András drámája az elmúlt évtizedek magyar irodalmának egyik legeredetibb, felelősségteli írása, mely egy nehéz történelmi helyzetben vall a színház szerepéről és a művészet erejéről, hivatásról és erkölcsről. Őszinte tisztasággal beszél a hatalommal való szembenállás lehetőségeiről.

Színházi próba zajlik a színpadon. A darab az auschwitzi Mengele-laboratóriumban játszódik, a Sonderkommandó lázadásának idején. A darabbeli színház igazgatója játssza Mengelét, a dráma írója és rendezője pedig Manót, a laboratóriumi szolgát, aki ikergyerekei életéért harcol, és az álmaikat meséli Mengelének, hogy kísérleteihez pszichológiai anyagot szolgáltasson, s így ne kelljen meghalniuk. Amikor kiderül, hogy a fiát mégis megölette Mengele, a gyilkossal is alkut kötő kisember egy pillanatra hőssé próbál válni, s pisztolyt fog Mengelére, de elsütni nem tudja.

A próbált darab belső színházi valósága egybefonódik a kor külső valóságával. A színpadon játszódó darab szerző-rendezőjének a fiát ugyanis államellenes összeesküvés miatt börtönbe akarják zárni. A fiú a színházban próbál elbújni a belügyesek elől, s az apja segítségét kéri, aki azt tanácsolja neki, hogy öltözzön be Sonderkommandósnak, de lebuknak. A próbát mégis folytatják, mert az előadást meg kell tartani, de folyamatos ellenőrzés és megfigyelés alatt kell tovább dolgozniuk...

"Talán nem önáltatás, hogy drámám időszerűsége nem múlt el létrejöttének történelmi idejével. Nem múlhatott el, mert a mindennapos jelenség - mint például az emberi szabadság lábbaltiprása - nem föltétlenül napi jelenség. Mi több: korszakok jönnek és mennek - a megaláztatás pedig marad, a sovén gyűlölet tartósan garázdálkodik. Meddig vajon? Az álomkommandó erre a kérdésre is választ keres kényszerű megalkuvások, véres lázadások, álmok és remények örök hullámzásában." Sütő András 

Bemutató időpontja: 2013. október 26., Pesti Színház 

A PESTI SZÍNHÁZ előadása

Író: Sütő András 

Rendező: Szász János 

Színész: 

Hoffmann Juliusz Manó szerepében - Fesztbaum Béla

Frank Aurél Dr. M. szerepében - Hegedűs D. Géza

Hoffmann Tamás Robi szerepében - Molnár Áron

Erika Krisztina szerepében - Tornyi Ildikó

Dr. Adler - Lukács Sándor

Zénó - Tahi Tóth László

Mussfeld - Mihályfi Balázs

I. Belügyi Biztos - Lajos András

II. Belügyi Biztos - Telekes Péter

I. Sonderes - Kocsó Gábor

II. Sonderes - Dolmány Attila

III. Sonderes - Gere Dénes Ákos

Súgónő - Igó Éva 

Díszlet: Vereckei Rita 

Jelmez: Vereckei Rita 

Dramaturg: Kovács Krisztina 

Ügyelő: Röthler Balázs 

Súgó: Zsolnay Andrea 

Rendező munkatársa: D. Mucsi Zoltán

Előadás időpontok: 

PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ - Pécs

június 13. (péntek) 18:30  

Opera ultima

A sevillai borbély története röviden így foglalható össze: Almaviva gróf Sevillában meglátja a szépséges Rosinát, és azonnal beleszeret. De nem könnyű a lány közelébe férkőznie, mert Rosinát öreg gyámja, Bartolo doktor őrzi a házában. Szerencsére a gróf összetalálkozik Figaróval, a ravasz sevillai borbéllyal, aki remek tanácsokat ad neki. A gróf kétszer is bejut Bartolo házába: először katonaként, de így nem jár sok sikerrel. Másodszor már azt hazudja, hogy Basilio, a lány énekmestere beteg, aki őt küldte maga helyett. Az "énekórán" Rosina és Almaviva megtervezik a szökést. Bartolo azonban rájön a cselre, kirúgja az áltanár Almavivát, és azt hazudja Rosinának, hogy udvarlója hűtlen volt. A lány erre kétségbeesésében egész szökési tervüket kifecsegi. Míg Bartolo hívja az őrséget, Figaro és Almaviva beosonnak a házba. A gróf ekkor felfedi kilétét, és még mielőtt Bartolo visszatér, gyorsan feleségül veszi a lányt.

A Figaro házassága címszereplője azonban mind Mozartnál, mind Beaumarchaisnál forradalmi figura, a változás, a jövő embere. Nem szereti, ha korlátozzák. Figaro a szabadságért küzd, igazi szabadságharcos.A Figaro házassága, avagy Egy bolond nap is ilyen összetett: egyrészt remek kor- és jellemrajz, de bravúros cselvígjáték is. Kiáltvány a francia forradalom előtt, miközben a szerelem forradalmát hirdeti. 

Az ÚJVIDÉKI SZÍNHÁZ előadása

Beaumarchais Sevillai borbély és Figaro házassága című művei alapján 

Szerző: Pierre-Augustin Caron de Beaumarchais 

Rendező: Kokan Mladenović 

Színész: 

Almaviva gróf, spanyol grand, Rozina ismeretlen imádója - Szabó Eduárd

Bartolo, orvos, Rozina gyámja - Sirmer Zoltán

Rozina, nemesszármazású fiatal lány, Bartolo gyámlánya, majd grófnő - Elor Emina

Figaro, borbély - Balázs Áron

Don Bazilio, orgonamester, Rozina énektanítója - Pongó Gábor

Suzanne, a grófnő első komornája, Figaro jegyese - Szilágyi Ágota

Marcellina, házvezetőnő - Banka Lívia

Antonio, a kastély kertésze, Suzanne nagybátyja, Fanchette apja - Giricz Attila

Chérubin, a gróf első apródja - Kőrösi István

Fanchette - Crnkovity Gabriella

Előadás időpontok: 

VÁROSMAJORI SZABADTÉRI SZÍNPAD - Budapest

június 14. (szombat) 20:00   

Liliom a Tháliába

Liliom, a ligeti hintáslegény, egy tavaszi vasárnapon találkozik Zeller Júlia mindenessel. Julit a körhinta tulajdonosnője kitiltja a hintáról, mert állítólag erkölcstelenül viselkedett. Liliom megvédi a lányt, és ezért kirúgják az állásából; Juli vele marad, pedig ha nem ér haza időben, őt is elbocsátják. Az estébe forduló szürkületben, egy félreeső padon együtt hallgatnak arról, amire nincsenek szavaik. És együtt kezdenek másnap új életet, pénz nélkül, lakás nélkül, munka nélkül, jövő nélkül. Ragyogó, akácvirág-illatú szerelmük azonban fényét veszti a külvárosi hétköznapok nélkülözésében, és sorsuk megállíthatatlanul sodorja őket a tragikus vég felé.

Molnár Ferenc 1909-es darabja egy meséből született, melyet a szerző vasárnapi tárca helyett kezdett el írni a Pesti Napló szerkesztőségében. Az altató mese című írásban Molnár így fogalmazott: "Ez a mese arra való, hogy özvegyasszonyok altassák el vele kisgyermekeiket, vagy jó gyerekek altassák el vele öreg és fáradt szüleiket. A mesét szép csöndben, folyékonyan kell mondani, az elejét élénken, mintha igaz volna. A végét pedig már lassabban és halkan, hogy mire vége szakad, aludjék el az, akinek mesélték". Molnár meséjéből végül színmű lett, "külvárosi legenda 7 képben", Liliom élete és reménytelen halála pedig bevonult a magyar drámairodalom legszebb történetei közé. 

Bemutató időpontja: 2014. június 14., Thália Színház 

A THÁLIA SZÍNHÁZ előadása

Külvárosi legenda 7 képben 

Író: Molnár Ferenc 

Rendező: Béres Attila 

Színész: 

Liliom - Csányi Sándor

Juli - Schell Judit

Muskátné - Udvaros Dorottya

Hollunderné, fogalmazó - Molnár Piroska

Mari - Fodor Annamária

Ficsúr - Vida Péter

Húgó - Pindroch Csaba

Égi rendőr, budai rendőr - Hunyadkürti István

Kapitány, Kádár István, esztergályos - Molnár Gusztáv

Berkovics, Linzzmann, dr. Reich - Mózes András

Lujza - Bánovits Vivianne 

Díszlettervező: Horesnyi Balázs 

Jelmeztervező: Pilinyi Márta 

Dramaturg: Ari-Nagy Barbara

Előadás időpontok: 

THÁLIA SZÍNHÁZ - Budapest

június 14. (szombat) 19:00    

június 15. (vasárnap) 19:00   

június 19. (csütörtök) 19:00   

június 20. (péntek) 19:00   

június 21. (szombat) 19:00   

június 22. (vasárnap) 19:00   

június 25. (szerda) 19:00   

június 26. (csütörtök) 19:00   

június 28. (szombat) 19:30  

június 29. (vasárnap) 19:00   

Őfelsége pincére voltam

"Előadásunk végén a Professzor Robert Desnos egyik verséből idéz, amelyben a Lány találkozik a Bikával. Aki beszél franciául, és vannak bizonyos ismeretei a görög mitológiából, érti az utalást Európa Zeusz általi elrablására. Csakhogy a francia és a klasszikus görög nyelv már teljesen eltűnt az európai műveltség palettájáról. Erről ír Bohumil Hrabal is. Európa elrablásáról, a múlt századi "régi világ" eltűnéséről. Az életről ír az elmúlás korában. MI VAGYUNK AZ UTOLSÓ RÓMAIAK. Arról a korról ír, amelynek a jelszava az lett: Pusztuljon a régi, romlott világ! Foghíjak című fiktív önéletrajzi regényében van egy rész, amelyben a szerző a Rokytka nevű libeni folyócska partján (az irodalmi életből való száműzetése idején élt ott, Prága peremén) feldarabolt bútorokból rak tüzet. Ezeket a bútorokat a forradalmárok dobálták ki az utcára az "egykori emberek" lakásaiból (találó kifejezés ez az orosz bolsevikokra). Tisztító ereje is van ennek a tűznek, bár a szerző tudja, hogy saját világa romjai, maradványai mellett melegszik, hiszen ő maga is mesteri kezek által létrehozott polgári ágyban született. Sokak sorsa ez: döbbenten nézni az alexandriai könyvtár megsemmisülését, közben melegedni a tüze mellett. Ebből az élményből született Bulgakov híres mondása: A kéziratok nem égnek el!

Hrabal Európa elmúlásáról, egy letűnt korról ír, de nem ez vár mindenre és mindenkire, az elmúlás és a halál? Nem a vég árnyékában élt élet lehetőségeiről olvasunk nála? Jan Díte története az én megítélésem szerint nemcsak Európa huszadik századának sajátos metaforája, hanem korunk európai emberének vallomása is egzisztenciális helyzetéről." Michal Dočekal 

A KOLOZSVÁRI ÁLLAMI MAGYAR SZÍNHÁZ előadása

12 éven felülieknek! 

Író: Bohumil Hrabal 

Fordító: Vörös István 

Adaptáció: David Jarab 

Rendező: Michal Dočekal 

Színész: 

Jan Dítě - Bogdán Zsolt

Liza Papanek, a felesége - Györgyjakab Enikő

Zdeněk, a barátja - Dimény Áron

Abesszínia Császára, A Cseh Köztársaság elnöke, A francia irodalom tanára - Bíró József

A Császár Felesége, Pincérnő, Ss ápolónő, A Kommunista Ifjúsági Egyesület (Ssm) tagja - Varga Csilla

Abesszínia Minisztere, Titkosügynök, Ss orvos, A Népi Milícia (Lm) tagja - Sinkó Ferenc

Brandejs Úr, hoteltulajdonos, Wotan - Orbán Attila

Skřivánek Úr, főpincér, Német katona, Gestapo - Váta Lóránd

Pincér, Német katona - Bodolai Balázs

Pincérnő, Jaruška az Édenből, Prostituált, Lebensborn lány, Az Ssm tagja - Vindis Andrea

Pincér, Ss tiszt - Balla Szabolcs

Jiřina Štěpničková, színésznő és énekesnő - Kató Emőke

Segédpincér, Német katona - Marosán Csaba

Külügyminiszter, Šroubek Úr, hoteltulajdonos, Acélember - Bács Miklós

Pincérnő, A szemérmes prostituált, Lebensborn lány, Lány az Orion Maršner csokoládégyárból - Imre Éva

Nagykövet, Tichota Úr, kerekesszékes hoteltulajdonos, Gestapo - Molnár Levente

Titkár, A hadsereg generálisa, Német katona - Buzási András

A Nemzeti Bank elnöke, Walden Úr, kereskedő, Kz fogoly - Viola Gábor

Pincérnő, Köhögő prostituált, Lebensborn lány, Az Ssm tagja - Albert Csilla 

Díszlet: Martin Chocholoušek 

Jelmez: Carmencita Brojboiu 

Dramaturg: Vajna Noémi 

Zene: Ivan Acher 

Mozgás: Sinkó Ferenc 

Ügyelő: Nagy Yvonne 

Rendező munkatársa: Szabó G. László

Előadás időpontok: 

VÍGSZÍNHÁZ - Budapest

június 17. (kedd) 19:00   

Irtás a Szkénébe

Írország, 1652. Az angol parlament elfogadta történetének legkegyetlenebb rendeletét. Írország lakóit - férfiakat, nőket, gyerekeket - a sziget kietlen tartományába száműzik, másokat összekötözve hajóra raknak és a tengerentúlra hurcolnak. Aki ellenáll, kivégzik. Hat fontot fizetnek minden lelőtt farkasért, és ugyanennyit minden ír "lázadó" fejéért. Egy lány nem a farkasoktól, az emberektől fél. Végül elfogják őt is. Sárga, fenyegető szempárok vesznek körül egy erdő övezte kastélyt. Figyelnek. Várnak. Az egyik szobában felsír egy csecsemő. Apja angol földesúr, anyja ír. Katolikus papok lógnak az út mentén. A házaspár szeretete lassan gyűlöletté alakul. Köd, éjszaka. Egy irtás az erdőben. Egymással szemben áll a nő és a férfi: már nem anya, és már nem apa. Hátuk mögött megmozdul az erdő. Farkasok? Emberek?

A brit drámaíró, Helen Edmundson (1964) főként adaptációiról és klasszikusok színpadi átiratairól ismert, műveit rendszeresen tűzik színpadra Nagy-Britanniában. Több díj tulajdonosa, az Irtásért elnyerte a John Whiting díjat, valamint a Time Out díját.

Bemutató időpontja: 2014. március 1., Szkéné Színház 

A SZKÉNÉ SZÍNHÁZ előadása

A Szkéné Színház és a Forte Társulat közös előadása 

Író: Helen Edmundson 

Fordító: Upor László 

Koreográfus: Horváth Csaba 

Rendező: Horváth Csaba 

Szereplő: 

Andrássy Máté

Fehér László

Földeáki Nóra

Kádas József

Krisztik Csaba

Nagy Norbert

Ostorházi Bernadett

Pallag Márton

Zarnóczai Gizella 

Jelmez: Benedek Mari 

Díszlet: Antal Csaba 

Munkatárs: Juristovszky Sosa 

Zene: Ökrös Csaba 

Fény: Payer Ferenc 

Dramaturg: Upor László 

Produkciós vezető: Számel Judit 

Rendezőasszisztens: Sólyom-Nagy Fanni

Előadás időpontok: 

SZKÉNÉ SZÍNHÁZ - Budapest

június 19. (csütörtök) 20:00   

Bányavirág a Pinceszínházban

Budapest, Pinceszínház, december 1. 15:00

Az 1981-es születésű Székely Csaba Bányavirág című többszörösen díjnyertes darabja vérbeli tragikomédia, mely egy kis erdélyi faluban játszódik, ahol bezárják a bányát, így a helyi férfiak többsége alkoholizmusba vagy öngyilkosságba menekül.

Az ötszereplős színmű (a karakterek egy fiatalember, a féltestvére, a szomszédja, a szomszéd felesége és a település orvosa) egyaránt mutatja Csehov és Tamási Áron hatását, és viszonzatlan szerelem, önpusztítás, betegség, haldoklás jelenik meg benne – mégis képesek vagyunk hangosan nevetni rajta.

Ha pedig tetszett a Kaszás Gergő, Széles László, Bozó Andrea, Tóth József és Vándor Éva szereplésével színpadra állított Bányavirág, azért is örülhetünk, mert egy trilógia első része, és a Pinceszínház várhatóan nemsokára a második és harmadik darabot is műsorra tűzi.

Janika a Karinthy Színházban

Budapest, Karinthy Színház, december 1. 15:00

Békeffi István Janika című színdarabját minden korszakban imádták és imádják a nézők – egyszerűen azért, mert imádnivaló. Így volt ez az 1949-es filmfeldolgozással, melyben Turay Ida játszotta a kettős főszerepet és így volt ez a Játékszín 1989-es előadásával is, amit a tévé is közvetített, és az Udvaros Dorottya–Tahi Tóth László-páros brillírozott benne. A bájos történetet – melynek címszerepe valódi jutalomjáték az azt alakító színésznő számára – most Bíró Krisztával, Mihályfi Balázzsal, Voith Ágival, Bodrogi Gyulával és Margitai Ágival láthatjuk viszont. Az ő közreműködésükkel elevenedik meg a vicces sztori, melyben a színésznő (eredetileg csak egy szerep kedvéért) kisfiúnak öltözve bolondítja rég nem látott férjét, aki persze azt hiszi a gyereknek maszkírozott nőről, hogy kettejük közös kisfia...

11. Kortárs Drámafesztivál Budapest

Budapest, november 27. - december 2.

Egyéves (kényszer)szünet után újra jelentkezik a budapesti Kortárs Drámafesztivál – röviden KDF –, mely immár tizenegyedik alkalommal kerül megrendezésre, és idén különösen izgalmas témára, az új magyar színházi generációra fókuszál.

A Kaposvári Egyetemen elindított színészképzés; a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen bevezetett fizikai színházi rendező, bábszínész valamint bábszínházi rendező szakirány; illetve az ország több egyetemén folyó színházelméleti képzés hatására és nyomán megjelent és kibontakozóban van egy új színházi generáció. Tagjai minden nehézség dacára teljes erőbedobással dolgoznak, és előadásról előadásra fogalmazzák meg kérdéseiket, dilemmáikat szűkebb és tágabb világunkról.

Túllépnek a honi színházra jellemző realista ábrázoláson, a hagyományos színházi műfaji kereteken, és sajátos látásmódú, nagyon izgalmas, határátlépő, sok esetben több műfajú előadásokat hoznak létre, melyek a színház, a fizikai színház, a tánc, a bábszínház, vagy akár a performansz határmezsgyéjén egyensúlyoznak, reflektálnak az ittre és a mostra. Tehát jellegzetesen magyar művészeti alkotások ezek, amelyek ugyanakkor túlmutatnak önmagukon, azaz európai kontextusban is értelmezhetők.

A programban egyaránt szerepelnek kőszínházi és független színházi produkciók, a nézők láthatnak előadásokat az elmúlt és az idei évad új magyar bemutatói közül budapesti, vidéki és határon túli társulatok előadásában, valamint különféle kísérőprogramok is színesítik a fesztiválpalettát.

Adomány gyűjtéssel indul az Operaház Fesztiválja

December 1-jén veszi kezdetét az Operaház 24 napig tartó, immár harmadik alkalommal megrendezésre kerülő szabadtéri ünnepvárása.

Az Operaház ajánlója:

December 1-jén 18 órakor ünnepélyes keretek közt nyílik meg a Diótörő Fesztivál, a Magyar Állami Operaház szabadtéri karácsonyváró programja, amely egybefonódik az Ökumenikus Segélyszervezet szeretet.éhség. adventi adománygyűjtő kampányával. Az Operaház standján ismét a dalszínház igazgatói, operaénekesei és balettművészei segédkeznek a forró italok árusításában, jelenlétükkel ösztönözve a klasszikus műfaj iránt érdeklődők és az Operaház vendégeinek adakozó kedvét. A bevétel az Ökumenikus Segélyszervezeten keresztül rászoruló gyermekek és családok javára gyűlik.

A forró nedü és forralt bor kimérésben a nyitónapon a Magyar Nemzeti Balett hamarosan A diótörőben debütáló japán szólistája, Nakamura Shoko és Diótörő hercege: Leblanc Gergely árusít, a további estéken az együttes más szólistáival és a dalszínház vezető operaénekeseivel is találkozhat a közönség. A művész-résztvevők teljes névsora és árusítási napjaik az Operaház weboldalán olvashatók hamarosan.

Fotó: lisys.hu

Ismét láthatók a Diótörő Fesztivál városi díszletei: a házikók és az immár több mint hatvanéves Diótörő mesealakjait megjelenítő különleges hirdetőoszlopok, amelyek az Operaház előtt hívják fel a járókelők figyelmét a rendezvényre. A hatalmas szobrokat az Opera szcenikai műhelyének szobrász- és festőművészei alkották meg, az eredeti babák és a táncos figurák belső világítású, átlátszó oszlopokban csodálhatók meg. A tea- és forralt borkimérés hangulatát az Opera Hajós utcai Szfinx teraszán fellépő kórusok zenei kínálata teszi emelkedetté.

A Magyar Állami Operaház Énekkara és Gyermekkara mellé még tizenhat kórus jelentkezett, hogy dalolással tegyék emlékezetessé az ünnepvárást. A látogatók azonban – idén először – kézzel fogható emléket is hazavihetnek a Diótörő Fesztiválról: a Szfinx mellett családi fotót készíttethetnek az Aranyecset című balett egyik díszletelemében: egy hatalmas szánban, amelyet december 6-án számos ajándékkal a Mikulás is meglátogat.

A fesztivál programjai minden nap 14-től 20 óráig várják a vendégeket, december 1-jén 18 órakor Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgatója, Solymosi Tamás balettigazgató és Halász Péter mb. főzeneigazgató, valamint Lehel László, az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója nyitja meg az eseménysorozatot.


A Diótörő Fesztivál további programjai:

Az Opera advent második felében hagyományosan külön műsort rendez testi fogyatékkal élő, vagy szociálisan rászoruló gyermekeknek Kiskarácsony az Operaházban címmel. Idén, december 12-én több előadással, matinéval és koradélutáni kiadással is készül a társulat. Részletek hangoznak el A varázsfuvola, a Jancsi és Juliska című operákból, A diótörő című balettből, a gyerekek élvezhetik Vivaldi és Leopold Mozart telet idéző muzsikáját, találkozhatnak a Ház gyermek művészeivel, sőt még együtt is énekelhetnek velük. A végén kis ajándékkal a zsebükben, és sok muzsikával a szívükben kelnek útra, a mielőbbi viszontlátás reményben. Házigazda: Szvétek László operaénekes.

December 16-án a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, az Opera együttese ad karácsonyi hangversenyt, másnap, 17-én Operakarácsony címmel ismétlődik a zenei program. Az est különlegessége, hogy Pedro Halffter Grand canaria harangjai című saját szerzeményét is dirigálja az Opera színpadán. A koncerten felcsendül még Rodrigo: Concerto Aranjuez, Falla: Tánc a La vida breve című operából és A háromszögletű kalap - szvit. Közreműködik: Csáki András, a fiatal magyar gitáros nemzedék egyik meghatározó tagja.

Diótörő (fotó: Mezey Béla, opera.hu)

A diótörő – színpadon az örök közönségkedvenc

Az Operaház téli műsorkínálatának immár több mint hatvan éve legkedveltebb előadása A diótörő. A mesés karácsonyi balettet Csajkovszkij zenéjére Vaszilij Vajnonen koreografálta. Darabját 1934-ben, Galina Ulanovával a főszerepben, a leningrádi Kirov Színház balett-társulata mutatta be – e változat jutott el a Magyar Állami Operaházba, 1950-ben. A koreográfia azóta sikerrel szerepel a repertoáron, ehhez azonban jelentősen hozzájárultak Oláh Gusztáv jelmez- és díszlettervei. Az idei sorozatban 25 alkalommal kerül színre a darab a Magyar Nemzeti Balett társulatával, valamennyi vezető szólistájával - köztük az idei Étoile, Aliya Tanikpayeva -, a gyermekszerepekben a Magyar Táncművészeti Főiskola növendékeivel.

December 20-án debütál Magyarországon a Nemzeti Balett újonnan szerződött első magántáncosnője, Nakamura Shoko, aki Leblanc Gergely partnereként lép színre Mária hercegnőként. A japán balerina a Berlini Állami Balett társulatát és ottani szólókarrierjét cserélte a budapesti színpadra, emellett azonban, ahogyan 2005 óta, továbbra is marad a tokiói K-Ballet Company első vendégművésze, valamint balettgálák sztárvendége szülőhazájában és az Egyesült Államokban. A december 22-ei előadáson Nakamura Shoko alakítását láthatja az a húsz árva gyermek is, akik Böjte Csaba ferences rendi szerzetessel érkeznek az Operába.

December 24-én délelőtt harmadik alkalommal rendezi meg az Operaház a Diótörő-gálamatinét, vezényel Halász Péter.

Nakamura Shoko (fotó: Berliner Staatsbalett)

Eközben az Erkelben: Nabucco

A novemberben újranyitott Erkel Színházban a legnépszerűbb nagyoperák váltják egymást. A decemberi ünnepváró meglepetés Verdi Nabuccója, megújult szereposztásban. Abigél szerepében a külföldi színpadokról hazatérő Boross Csilla lép színpadra. A címszerepet ismét Kálmándi Mihály, az idei évad Kamaraénekesének tolmácsolásában hallhatja a közönség, főpapként Palerdi András debütál. Ismét a karmesteri dobogón üdvözölhetjük a nemzetközi hírű Moshe Atzmont, aki 2009-ben e darabbal mutatkozott be Magyarországon. Két előadásra érkezik ismét Budapestre, ám ezúttal a hatalmas befogadóképességű Erkel Színház páratlan akusztikájú auditóriumában szólalhat meg keze alatt a mű 19-én és 21-én. A további négy előadást Dénes István vezényli.


Karácsonyi Összművészet

Két operaénekes kötetlen talk-showja a patinás Székely Bertalan teremben. Hogy mitől Összművészet? Bátori Éva szopránénekesnő kérdez és énekel, meghívott pályatársa pedig mindig olyan művész, aki egyéb területen is kibontakoztatja tehetségét. Erről szól a találkozás muzsikával, kávéval és süteménnyel. „Sok énekművész van, ki a művészet komplexitását kutatva ecset, penna, vagy mondjuk agyag után nyúl. Nagy örömmel mutatok be olyan operaénekeseket, akik életük folyamán több, paralell futó úton közlekednek" - mondta Bátori Éva. December 21-én 16 órától Kasza Katalin, az Opera korszakos szopránja, az örök Judit, nemzetközi hírű Wagner-énekes lesz a vendége, aki az operaszínpadról visszavonulva saját verseivel lepte meg közönségét.


Bohémélet - a tél örök slágere

Az operarajongó közönség egyik legkedveltebb előadása a Bohémélet. A kis varrólány szerelmi története és tragédiája, amely 1937 óta Oláh Gusztáv mesés díszleteiben elevenedik meg az Operaházban, a bemutató, 1905 óta 1078 alkalommal kápráztatta el a közönséget. A december 8-án induló sorozat felvonultatja az Operaház vezető énekeseit: az idei Kamaraénekes, Fekete Attila mellett színpadra lép többek közt Bretz Gábor, Szegedi Csaba, Molnár Levente és Cser Krisztián, a női főszerepet pedig Fodor Gabriella és Létay Kiss Gabriella mellett a karácsonyi előadűsokban (21-én, 25-én és 27-én) világhírű szopránunk, Rost Andrea énekli a neves olasz tenor, Giorgio Berrugi parnereként. Puccini remekét január közepéig tizenkét alkalommal láthatja a közönség. A karmesteri dobogón először Carlo Montanaro, a varsói operaház főzeneigazgatója áll, aki Tokiótól Tel Avivig, Bilbaótól Berlinig szinte minden jelentős operaház visszatérő vendége, vezényelt a Milánói Scalában, a Kanadai Operaházban,Coloradóban, Németországban és Amerikában. Az olasz dirigenst Kesselyák Gergely, Kovács János, majd Halász Péter követi a pulpituson.


Szilveszterkor Éjszakai Denevér

Az Opera 20:30-kor induló előadásának második felvonásába meglepetés-gálát épít közismert magyar művészekkel, a harmadik rész ittas börtönőre, Frosch jelmezét pedig Reviczky Gábor ölti magára – csak ezen az éjszakán! Lesz továbbá pezsgő, tűzijáték az Andrássy úton és közös éneklés ugyanott: Erkel Bánk bánjának bordalával, a nézőkkel, az Opera művészeivel és munkatársaival mintegy ezerötszázan köszöntik együtt az újévet az Opera előtti járdaszakaszon, az előadást követően.

Az öreg hölgy látogatása Szegeden

November 29-én mutatta be a Szegedi Nemzeti Színház Friedrich Dürrenmatt Az öreg hölgy látogatása című darabját.

Ajánló az előadás elé:

CLAIRE ZACHANASSIAN: Egymilliárd üti a gülleniek markát, ha valaki megöli Alfred Illt.

„Olyan közösségről van szó, amely a kísértésnek csak lassanként enged. A kísértés túl nagy, a nyomorúság túlságosam keserves. Az öreg hölgyről szóló történet – sötét dolog, de éppen ezért nem szabad sötét színekkel ábrázolni, éppen hogy nagy emberséggel kell megjátszani, nem haraggal, hanem gyásszal, sőt: humorral, mert semmi sem árthatna többet ennek a tragikus végű komédiának, mint valami állati mély szomorúság.

Claire Zachanassian nem több s nem kevesebb annál, aminek megírtam: a világ leggazdagabb asszonya; a vagyona teszi képessé, hogy az antik görög hősnők módján cselekedjék. Megengedheti magának. Ne felejtsük el: a hölgynek humora van…” (Friedrich Dürrenmatt)

ILL: Aranyos humora van a mi Klaránknak. Halálra neveti magát az ember, olyan bemondásai vannak.
ORVOS: Tudja isten. Nekem megfagy a vér az ereimben az ilyen viccektől.

Friedrich Dürrenmatt (1921–1990) svájci író, drámaíró, képzőművész. A második világháborút követő időszak német nyelvű svájci irodalmának legnagyobb hatású képviselője. Színműveit már életében számos nyelvre lefordították és mindmáig gyakran játsszák a világ színpadain. Sokan Dürrenmattot tartják a modern tragikomédia megteremtőjének. E tekintetben az 1950-es és 60-as évek során keletkezett művei (Az öreg hölgy látogatásán túl pl. A fizikusok) a legmeghatározóbbak.

Fekete Gizi, címszereplő az előadásról:

"Dürrenmatt a görög sorstragédiákhoz hasonlította darabját. Az egyik szereplővel, a Tanárral ki is mondatja: Claire olyan, mint egy antik hősnő, mint egy modern Médeia. Egy idő után mindig szinte eggyé forrok a figurával, akit alakítok, és elfogadom az igazságát, helyesnek érzem, amit tesz. Azt hiszem, én sem döntenék másképp Claire helyében, aki nem az igazságszolgáltatást akarja helyettesíteni, csak szeretné szembesíteni az embereket saját gyarlóságukkal, ostobaságukkal, pénzéhességükkel, megvásárolhatóságukkal. Igazából nem büntetni akar, csak szeretné visszafordítani a vele történteket. Kiszolgáltatott, várandós nőként fiatalon elárulták őt a pénzért. Most neki van pénze; és néhány évtized múltán az emberek újra végrehajtanak bármit a pénzért. Álszent módon azt mondják, ők nem megvásárolhatók, szeretik egymást, jó barátok, jó polgárok, jó honfitársak, csak épp van az a pénz, amiért feladják az elveiket. Claire nem a sors vagy a jóisten helyett akar valamit elvégezni, inkább csak azt az életet, amit a nyakába sóztak, meg akarja fejelni, szeretne egy kis mulatságot magának. Azt az embert, akit egy életen át szeretett, magához akarja láncolni, vissza akarja kapni. Csak a halálában látja olyannak, amilyen régen volt. Gondolkodtam, mi lenne, ha azt mondaná Ill: Claire, itt hagyok csapot-papot, fogd meg a kezem, és menjünk el. Szerintem nem kellene neki, mert Ill már nem az, akit egykor szeretett. Amikor véghezviszi a tervét, meghal Ill, életre kel ugyan a régi szerelem, de Claire élete is véget ér ezzel." (Forrás: delmagyar.hu)