A kőszívű ember fiai Békéscsabán

Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényének színpadi adaptációját mutatta be 2012. november 30-án a Békéscsabai Jókai Színház. A Seregi Zoltán rendezésében színpadra állított előadás díszbemutatóját másnap, december 1-jén tartotta meg a teátrum, amelyen a jelenlévők találkozhattak a társulat tagjaival, valamint a színházi élet kiemelkedő alakjaival: többek között Hűvösvölgyi Ildikóval és Jordán Tamással.

 
Jókai Mór, a nagy mesélő, a hihetetlen képzelőerővel megáldott prózaíró a magyar romantika meghatározó alakja. Művei, melyek a mai napig az egyik legkedveltebb szerzővé teszik, teremtették meg hazánkban a széles olvasóközönséget. Forradalmár, aki a szabadságharc bukása után sem tagadta meg ’48 szellemiségét, számos alkotásában bukkannak fel a forradalom eszméi, a szabadságharc eseményei. Egyik legismertebb műve, A kőszívű ember fiai változatos, váratlan fordulatokkal tarkított regény, amelyet szintén átitat a hazaszeretet és a szabadság utáni vágy.

Az előadás középpontjában Baradlayné küzdelme áll császárhű férje végakaratával szemben. Zaklatott kor, szenvedélyes érzelmek, amelyek mind-mind erős hitre épülnek. A hit a hazában, a császárban, a szülőben, a szerelemben – ez a fő mozgatórugója a darabnak – fogalmaz Seregi Zoltán rendező. Az előadás érdekessége, hogy maga a zeneszerző is színpadra lép: Tolcsvay Béla a „nemzet lelkiismereteként” kíséri végig az eseményeket, szövi át dalaival a történetet.

A mozgalmas, fordulatos, filmszerű történetet Fekete Péter izgalmas díszletelemekből álló játéktere segíti. A pergő, rövid jelenetek helyszínei olykor pillanatok alatt változnak át a Baradlayak patinás ősi kúriájából a fényűző bécsi Plankenhorst-palotává, Haynau szobájává vagy menedéket nyújtó templommá. Vesztergombi Anikó korhű jelmezi hűen tükrözik egy zaklatott kor szélsőségességét: a fényűző bécsi divattól a huszárok zsinóros dolmányán át egy összetört nemzet gyászruháiig.

A Jókai Színház azzal a céllal hozta létre a díszbemutatót, hogy ez előadás után lehetőség nyíljon a találkozásra, a beszélgetésre, a kapcsolatteremtésre. Ebben az évadban második alkalommal került sor erre a találkozásra december 1-jén.

(Forrás és fotó: Békéscsabai Jókai Színház)

Debrecen: Na' Conxypanban hull a hó

Na' Conxypanban hull a hó címmel mutatták be 2012. november 30-án a Gulácsy Lajos festő életéről szóló előadás ősbemutatóját a debreceni Csokonai Színház stúdiójában. A főszerepben: Kristán Attila. A színművet az alkotók a fiatalon elhunyt debreceni színész, Bertók Lajos emlékének ajánlják.

Gulácsy Lajos, a XX. század egyik legnagyobb magyar festője írásokat is hagyott ránk: meséket, novellákat, regénytöredékeket, újságcikkeket, leveleket. Az előadás ezekre épült. A Na' Conxypanban hull a hó egy ember története, aki legtöbb művét Olaszországban alkotta, de soha, sehol nem talált otthonra a világban. Így született meg Na' Conxypan, a képzelt, teremtett világ. Gulácsyt barátai, szerelmei, családja és rajongói próbálták megmenteni az őrülettől. Sikertelenül, harminckét éves korában elhatalmasodott rajta a skizofrénia. Élete hátralevő húsz évét elmegyógyintézetben töltötte.

A Galambos Péter rendező és szerzőtársa, Kovács-Cohner Róbert által írt darab azt a kérdést járja körül, mennyiben vagyunk mi magunk okozói boldogtalanságunknak, betegségünknek, és mennyiben vannak külső okai: hibáztathatjuk-e környezetünket balsorsunkért? Miféle erővel képes a gondolat, a képzelet jobbítani a világon, és hogyan képes ugyanez az erő megbetegíteni, pusztítani, ha tisztánlátásunkat elveszítve vélt vagy valós érdekeink miatt a magunk képére akarjuk formálni a valóságot. 

(Forrás: Csokonai Színház)
(Fotó: Máthé András)

Kramer kontra Kramer

Debrecen, Kölcsey Központ, november 25. 19:00

Az Orlai Produkciós Iroda – a tavalyi nagy sikerű Esőember-adaptáció után – ismét egy hollywoodi klasszikust rántott elő a kalapból. Az 1979-es, Avery Corman azonos című regénye alapján készült mozi annak idején 5 Oscart zsebelt be köztük a legjobb film díját is.

A történet egy tragikus családi drámát vizionál, melyben a függetlenségi törekvéseit kiélni igyekvő anya egy napon faképnél hagyja hatéves kisfiát és gyereknevelési szempontból tökéletesen impotens férjét.

Míg a filmváltozat főként a kialakult apa-fiú helyzet mindennapos konfliktusaira hegyezi ki magát, addig a színpadkész sztori már igen bőkezűen bánik a női aspektussal is. A darab különösen érzékenyen rezonál a családon belüli munkamegosztás kontra karrier kérdésére, mely manapság talán nem is lehetne ennél aktuálisabb.

Szabó Magda: Abigél

Siófok, Kálmán Imre Kulturális Központ, november 23. 19:00

A Budapesti Nyári Fesztivál egyik nagy attrakciója a Városmajori Szabadtéri Színpadon június 8-án debütáló Abigél, mely Szabó Magda talán legismertebb és legkedvesebb regénye alapján született és nem más alkalmazta színpadra, mint Bánfalvy Ági, az 1978-as klasszikus tévésorozat Torma Piroskája. 

A II. világháború zűrzavarában a szigorú árkodi lányintézetbe kerülő Vitay Georgina és a helyi „csodatévő” szobor, Abigél magával ragadó, megható történetét ezúttal olyan színészek előadásában csodálhatjuk meg, mint Csöngedi Nikolett, a Bánfalvy Stúdió ifjú tehetsége (Gina), Trokán Péter (Vitay tábornok), Gubás Gabi (Zsuzsanna testvér), Körtvélyessy Zsolt (Torma Gedeon), Bánfalvy Ági (Horn Mici), Németh Kristóf (Kuncz Feri), Száraz Dénes (Kalmár Péter), Kiss Ramóna (Torma) vagy Érsek-Obádovics Mercédesz (Kis Mari).

Magyar, cigány és indiai mese Kaposváron

Holnemvoltfa címmel magyar, cigány és indiai népmesékből kötött csokorba egy előadásnyira valót Váradi R. Szabolcs rendezésében a kaposvári Csiky Gergely Színház.

Szemerédi Fanni, a színház művészeti koordinátora elmondta: mint azt a szeptemberben Kaposváron tartott Népmese napja iránti érdeklődés is bizonyította, szükség van a mesékre, fontos szerepet töltenek be a gyerekek életében, hatással vannak fejlődésükre, a közösségben való viselkedésükre, mintát adnak valós élethelyzetekre.

Ennek a nagyon eltérő kultúrákat elegyítő meseelőadásnak is az a célja, hogy útravalót adjon, átsegítsen a buktatókon - mondta a művészeti koordinátor, aki a nem csak gyerekeknek ajánlott előadás kapcsán kiemelte: ez a mesefüzér kitűnő például szolgál a népek és egyúttal a népmesék közötti azonosságok és különbözőségek felfedezésére, de abban is megerősít, hogy szükség van a mesékre, mert segítenek eligazodni a világban.

Váradi R. Szabolcs, a Csiky Gergely Színház társulatának tagja nem először rendez mesét. Három nagysikerű előadás - a Lúdas Matyi, a Bűvös erdő és a Hókirálynő - köthető a nevéhez.

Az előadást beharangozó programfüzetben a mesedarabok rendezése melletti elkötelezettségéről Váradi R. Szabolcs azt írta: akkor gondolta először, hogy ha lehetősége lesz rá, népmeséket fog rendezni, amikor egy karácsonyra vett társasjáték kapcsán kiderült, nem is olyan egyszerű felidézni, melyik meséből valók a megfejtendő mesehősök.

Tervei között szerepelt egy olyan előadás is, melyben több nép meséit fűzi össze, "olyanokat, amilyeneket csak ritkán mesélünk, mégis a bennük rejtező tanulság, emberség, humor, bölcsesség, életöröm csak okulására válhat kicsiknek-nagyoknak". Így született meg a három nép kultúrájába kalauzoló Holnemvoltfa, amelyben végül egymásba fonódnak a történetek.

A népmesékhez a Kaláka Együttesből ismert Huzella Péter írt "népmeseszerű" zenét.

(Forrás: MTI)
(Fotó: Csiky-Gergely-Színház-Kaposvár)

Vendéghétfők a kaposvári színházban

Egy hét alatt elkapkodták a jegyeket a színház iránt érdeklődők Pintér Béla és Társulatának vendégjátékára a kaposvári Csiky Gergely Színházban november 5-ére meghirdetett Kaisers TV Ungarn című előadására, mely a Csiky Gergely Színház által meghirdetett hat független színházi előadást befogadó Vendéghétfők elnevezéssel most induló sorozat első darabja - tájékoztatta Szemerédi Fanni, a Csiky Gergely Színház sajtó- és kommunikációfelelőse az MTI-t.

MTI - A Kaposváron egy alkalommal látható előadást eredetileg a 150 nézőt befogató vasfüggöny mögötti színpadtérre hirdették meg, ám a nagy érdeklődésre való tekintette átkerül a nagyszínpadra, ahol csaknem kétszer ennyien láthatják - mondta a sajtófelelős.

Mint arról beszámolt, a programsorozat részeként három független társulat, két-két előadással érkezik Kaposvárra. Pintér Béla és Társulata a Kaisers TV Ungarn mellett a Szutyok című darabot, a FÜGE Produkció és VÁDLI Alkalmi Színházi Társulástól a Képmutatók cselszövése és a Caligula helytartója című darabot, a Nézőművészeti Kft.-től pedig a Nézőművészeti Főiskola és A fajok eredete című darabot láthatja a kaposvári közönség.

A Csiky Gergely Színház vezetése fontosnak tartja, hogy a kaposvári közönség a hazai színházművészet független szegmenséből is kapjon ízelítőt - hangsúlyozta Szemerédi Fanni, hozzátéve: ezek az előadások azonban ritkán tudnak "kimozdulni" budapesti székhelyükről. A tájelőadásokra ezúttal a Nemzeti Kulturális Alap független színházi előadások befogadására kiírt pályázatán elnyert egymillió forint ad lehetőséget, továbbá a független társulatok is pályázhattak kőszínházakhoz vendégjátékokra, és ők is nyertek támogatást a kaposvári vendégjátékra

Szemerédi Fanni az elsőként vendégszereplő társulat Kaisers TV Ungarn című darabjáról szólva elmondta: az idén elnyerte a Színikritikusok díját a legjobb független színházi előadás kategóriában, a VIDOR Fesztivál Dottore-díját a legjobb nagyszínpadi előadásért, az előadásban szereplő Stefanovics Angéla alakítása pedig elnyerte a Színikritikusok díját a legjobb női mellékszereplő kategóriában.

A magyar valóságot groteszk módon ábrázoló zenés előadásban Baráznay Ignác (Mucsi Zoltán), a történet képzeletbeli főhősének életét láthatjuk, a szabadságharc mártírjáét, akit a nemzet csak a "Pákozdi Oroszlánként" emleget. Halála után negyven évvel leánya, Amália (Enyedi Éva) egy különös transzcendens utazás alkalmával visszakerül 1848-ba, s az ott, akkor már működő császári televíziónál kap állást - vázolta a történetet a színház sajtófelelőse.

A helység kalapácsa Kaposváron

Augusztusban, Nagyharsányban már bemutatkozott az Ördögkatlan Fesztivál és a Csiky Gergely Színház közös produkciója, A helység kalapácsa, amelyet 13.-a óta a nagyszínház közönsége is láthat Szabó Máté rendezésében. Az előadás zenéjét Ferenczi György blues-zenész szerezte, aki arról vallott, miként találtak egymásra Petőfivel.

Szeretem Petőfit, és mondhatnám azt, hogy A helység kalapácsára zenét írni nagy kihívás, de nem erről van szó, hanem arról, hogy ez egy iszonyatosan izgalmas feladat. És én ezekre gerjedek. Sokan megcsinálták ezt már, és sokan megcsinálták már jól is, nagyon jó zenéket írtak hozzá. Én mást akartam. Fontos volt például, hogy ezzel a lerobbant busszal együtt legyen hiteles a zene. Végül jó kis poszt-hippi cucc lett, szeretem. Részlet-gazdag anyag született, köszönhetően Hársing Hildának, aki egy csodálatos dramaturg, jó vele dolgozni. Ő találta ki, hogy legyenek a szövegben Petőfi-versek – amik egyébként az eredeti vígeposzban nincsenek. Van egy Petőfi-lemezem, amin megzenésített versek hangzanak el, de Hilda tudott úgy válogatni, hogy most teljesen új versek kerüljenek előtérbe – egyébként ezt akartam is kérni tőle, hogy ne már feldolgozott verseket vegyünk újra elő, hanem legyen most ez egy friss feladat. Ráadásul hat éve jelent meg a Petőfi-lemez. Azóta nagyon sok mindent másképp gondolok már. Most van arra lehetőségem, hogy ezt kifejezhessem.

Bérczes László tudta, hogy nagyon kötődöm Petőfihez, és azt is tudta, hogy elég bátran nyúlok verseihez. Ide pedig kellett bátorság. 2006 óta folyamatosan foglalkozom Petőfivel, mert annyira beleszerettem, és nemcsak én, hanem az egész zenekar, hogy azóta is dolgozunk föl verseket – az akkori lemeztől már teljesen függetlenül. Koncerteken például már nem is játszunk olyan számokat, amik a 2006-os Petőfi megzenésített versek albumon jelentek meg.

Az ember általában általános iskolában találkozik először Petőfivel „és akkor átvonultunk a Pilvax Kávéházba…”, megy a március 15-i műsor, és a Béla a harmadik sorban meg elájul az ünnepség közben. Nekem is ugyanolyan rosszul tanították Petőfit, mint mindenki másnak. Tőle valahogy félnek, nem fér bele a rendszerekbe. Petőfi rendszerektől függetlenül létezik, ő karddal a kezében elesett a szabadságért, és innentől kezdve őt már nem lehet megvásárolni, mindenkire nézve veszélyes. Nála nincs kompromisszum, azt írja le, amit ki akar mondani.

Egyszer csináltunk egy március 15-i műsort – talán ’97-ben, és a Csatadal című vershez hozzárendeltük egy brutális New Orleans-i muzsikát, született hozzá egy eszméletlen jó koreográfia, és az eredmény nagyon nagy hatást váltott ki a közönségből. De belőlem is. Ez volt az első komolyabb, felnőttkori találkozásom – munkám Petőfivel. Aztán gondolkoztam, hogy hogyan tudok úgy nyúlni hozzá, hogy életrevaló dolog legyen belőle, de nem ment, mert nem voltam elég érett hozzá. Aztán később jött egy felkérés, a Gryllus Dani bácsi kérdezte, hogy a Hangzó Helikon sorozatba nincs-e kedvem Petőfi-lemezt csinálni, és ez volt az, amit majdnem egy évig csináltuk, és teljesen megváltoztatta a zenekar életét.

Petőfi profi brand, profi márkanév volt. Fel van építve. Akkor még nem volt facebook, meg youtube, ő a verseivel építette magát. Ahogy ma a fiatalok. A szabadságharcos imidzsét azonban nem ő építette fel, az élete építette fel. Ő nem véletlenül lett legenda. Írt egy verset, és mindenki rohant ki harcolni. Ezt nem lehet elvitatni tőle. Amikor ő elkezdett verseket komolyan gondolni, akkor abból lett két hét forradalom. Ő egy nagyon kemény egyéniség volt. Ő úgy volt magyar, hogy nem volt kompromisszum, nem azt mondta, hogy magyar vagyok, ha… de… csak... Nem voltak utána kötőszavak, feltételek, megszorítások.

Le kell rugdosni a szobrot a talapzatról. Ezt a szobrot az utókor – a huszadik század – azért építette köré, mert félt tőle. Mert ez az ember nem viccelt. Nem finomkodott: azt mondta, hogy akasszátok föl a királyokat. Ha ma élne, ma is utálnák ezt a megalkuvás nélküliséget. Akkoriban is mindenkivel összeveszett. A végén már csak Bemmel volt jóban. Mert Bem nem beszélt magyarul. De Petőfi nem volt kiállhatatlan, egy hatalmas csajozógép volt például: meg kell nézni a Petőfi-szövegeket, hogy hány női név szerepel benne, mint drága egyetlen, kicsi galambom. A biliárdszalon bajnoka volt, a pesti éjszaka királya, mint az igazi rock and roll sztárok.

Színpadi műhöz zenét írni különleges feladat. Konkrét karakterekre kell írni. Ebből van több. Egy karaktereken belül pedig különböző színpadi helyezetek is vannak. Tehát egy karakternek úgy kell egy karakternek maradni, hogy egyszer balladát énekel, máskor meg drum ’n’ bass-t. És a karakterek különbözőségén felül még az egész előadásnak kell, hogy legyen egységessége, mert különben átmegy stílus-kavalkádba az egész, ami egyrészt ízléstelen, másrészt szétszabdalja a darabot, ami átmegy revübe a szó rossz értelmében. Ha a zene nem szolgálja az előadást. Van egy nagyobb koncepció annál, mint amit én felállítok: ez egyrészt a darab, amit Petőfi írt, másrészt a rendezői koncepció. Én nem tudok kiszolgálni senkit se, csak akkor, ha akarom. És ezt akarom. Ez most egy olyan konstelláció, ami így működik. Mindenki 100%ig felkészült, és így érdemes együtt dolgozni.

Nem lehet meghatározni, hogy milyen műfajú lett. Én koncertzenész vagyok, nem zeneszerző. Egy bizonyos helyzetben tudok jól zenét szerezni. Minden zeneszerzőnek sajátja egyfajta zene, ami összeáll az által hallgatott és bármikor is muzsikált zenékből, amit nem lehet műfajilag bekategorizálni, mégis jellegzetes és egységes. A rendezésbe soha nem szólnék bele, én ahhoz nem értek. A rendező rendez. Ahogy a dramaturg ért ahhoz, hogy összeállítsa a szövegkönyvet. Meghallgattam a színészeket, és tudom, kik azok, akik nyugodtan belenyúlhatnak az általam írt számokba, mert annyira muzikálisak, hogy ízléses dolgot fognak csinálni belőle.

A versekbe szerintem tilos beleírni. Nincs jogom felülbírálni Petőfit. Nem véletlenül rakta oda azt a szót, amit. Dalíráskor viszont lehet azt csinálni, hogy ha van egy versben egy-két olyan sor, ami elindít bennem valamit, akkor abból például lehet refrén: az eredeti verstől eltérően többször ismétlődik majd. Vagy vannak sorok, amiket kihagyok. De tiszteletben tartom a vers jelentését, szándékát. Viszont nem múzeumot építek. A mai korban élek, és az alkotói szabadság legalább olyan fontos, mint a vers iránti tisztelet. Az, ahogyan én hozzányúlok a versekhez, az sok vitára adott okot. Tisztelem az irodalmárokat. De én rock and roll-zenész vagyok. Azt a verset akarom játszani, amelyik mellbe rúg. Nem akarok Petőfi-tudóssá válni. Nem tudom, hogy mikor mi történt vele, de ha olvasok egy verset, és mellbe rúg, akkor azzal elkezdek foglalkozni, mert kell vele foglalkoznom. De a saját szűrőmön keresztül. Ez lehet, hogy felrúg néhány, mások által fontosnak tartott szabályt, de Petőfi mit csinált? Nem ugyanezt? Olyan költők írtak akkor, mint Vörösmarty meg Kölcsey. Hogy jön ő ahhoz, hogy olyan verseket írjon, mint a népdalok? Úgy, hogy ő ezt akarja csinálni, és nem foglalkozik azzal, hogy ki mit akar.

Szabó Máté rendező az ötletekről:

Bérczes László ötlete volt Ferenczit felkérni A helység kalapácsára, mi pedig Hársing Hilda dramaturggal kerestünk egy apropót az ekhósszekérre – vándorszínház motívumra. Itt persze mégsem ekhósszekér jön, hanem egy busz, ami éppen itt robban le Nagyharsányban – vagy ott, ahol majd játszani fogjuk az előadást. Ez adja a kerettörténetet. Aztán burjánzottak az ötletek mindenkitől. Néha úgy éreztem magam, mint egy ünneprontó tanár bácsi: gyerekek, ne mászkáljatok már a tetőre, a plafonra. Úgy kellett visszafogni őket. A kellékes is rengeteget segített, ez egy nagy műhelymunka volt.

Czene Zsófia avagy Szemérmetes Erzsók az előadásról:

Nem volt egyszerű a feladat, mert Máté, a rendező már az olvasópróbán elmondta, hogy a saját korunknál jóval idősebb embereket fogunk játszani. Én egy 55 éves özvegyasszonyt alakítok például – amit azért nem könnyű megformálni. Újraértelmezett A helység kalapácsa született, a versek által, és azért is, mert másképp indul és másképp is végződik a mi előadásunk, mint az eredeti történet. A Stúdióban vagy a Színpadon megint egy új előadás fog születni. Máté mindenre nyitott volt. Egy közös gondolat az egész, mindent meg lehetett beszélni, ő egy rettenetesen toleráns rendező.

Nyári Oszkár – Fejenagy, helységünk kalapácsa:

Szerettük volna modernek lenni. Meghatározta az egész feelinget ez a lerobbant autó, az emberek, akik megpróbálnak lomizni, Nyugat-Európába járnak, mindenféle bolhapiacokról meg lomtalanításokon összeszednek holmikat, amikből aztán itthon megpróbálnak megélni. Iróniával próbáljuk kezelni a mai valóságot. Az ember itt akar valamit tenni, mert a kultúra mégiscsak az, amivel talán változásokat tudunk előidézni, gondolatokat ébreszteni.

Egy szerep formálása soha nem ér véget, számomra ez egy kihívás, mert sok olyat kell beletennem, ami nem én vagyok – úgy mondanám, hogy sok mindent tanulok belőle/tőle. Extrém körülmények között próbáltunk: szabadtéren, nyáron. Rengeteg akarat és szándék volt bennünk, és ez vitte előre a produkciót, igazi küzdelem volt az elkészülése.

Nyári Szilvia – Amazontermészetű Márta:

Az első nehézség az életkor megmutatása: hogyan dolgozzunk a saját fizikai, életkori adottságainkkal, hogy nálunk húsz-harminc évvel idősebb szerepeket tudjunk megformálni. Ennek a hatvan felé közeledő nőnek a lényege a vehemenciája, amivel ő kezeli az életének dolgait, és a férjét is. De nekem az volt a szándékom, hogy ne csak ezt az oldalát mutassam meg, hanem legyen líra is a férjhez fűződő kapcsolatában. Mutassuk meg azt, hogy milyen volt az ő viszonyuk, amikor még élt a szerelem. Most is él még, csak már ütött-kopott ez az érzelem. Ami pikantériája ennek az előadásnak, hogy ez egy utazóprodukció lesz, tehát mindig másmilyen helyszínen, és teljesen más körülmények között fogunk játszani. Ez teszi izgalmassá. Hogy mindig arra a közönségre, arra a szituációra kell alkalmaznunk, amit adnak a körülmények. Az előadás különösen alkalmas a szabadtéri játékra – reméljük, sok helyen, sokféle közegben kipróbálhatjuk majd. Ez egy küldetés is valahol. Ha az emberek ez után az előadás után kedvet kapnak ahhoz, hogy leemeljék a polcról Petőfit, akkor jó irányba haladunk.

Takács Géza – a lágyszívű kántor:

A figurám a felesége által elnyomott ember, aki az aktuális kocsmában az aktuális falu-szépségkirálynőjével egyszer eltöltött egy éjszakát, és ebbe a hívő emberbe ez az éjszaka akkora érzelmeket okozott, hogy nem tudja ezt a nőt kiverni a fejéből, és felrúgna a családját, feladná az életét, otthagyná a feleségét, gyerekeit, bármit, mindent. Odaáll az asszony elé, és ömlik belőle a szeretet és a kétségbeesés. Aztán, mikor a feleség megérkezik, olyan dolgok történnek, amiket vagy rendbe lehet hozni egy párkapcsolatban, vagy örökké tüske marad utána. Mi arrafelé játsszuk, hogy megpróbálnak kibékülni. Sokszor történik ilyesmi, hogy valaki tesz az életében egy rossz lépést, és soha nem bocsájtják meg neki. Itt mi a megbocsátás felé játszottuk.

Petőfi Sándor: A helység kalapácsa

zenés vásári komédia

Az Ördögkatlan Fesztivál és a Csiky Gergely Színház közös produkciója

Színpadi változat: Hársing Hilda

Erzsók....................................................................................... Czene Zsófia

Márta............................................................................................... Nyári Szilvia

Fejenagy...................................................................................... Nyári Oszkár

Harangláb....................................................................................... Fándly Csaba

Kántor........................................................................................... Takács Géza

Csepű Palkó................................................................................. Váncsa Gábor

Bagarja......................................................................... Marofka Mátyás e.h.

Bíró................................................................................ Szvath Tamás

A bíró felesége............................................................................. Czene Zsófia

Szomszédasszony……………………………………………. Hatvani Mónika

Díszlettervező: Balla Ildikó

Jelmeztervező: Hatvani Mónika

Súgó: Kirsch Veronika, Csordás Bernadett

Ügyelő: Salamon Bernadett, Székely György

Segédrendező: Hatvani Mónika

Mozgás: Peti Sára

Zene: Ferenczi György

Rendező: Szabó Máté

Bemutató: 2012. október 13. 19.30 Csiky Gergely Színház

Kicsi nyuszi hopp hopp

Pécs, Művészetek és Irodalom Háza, október 15. 19:00

A KINO egy olyan mozi, melyben a vetítések, tematikus sorozatok, filmklub-jellegű programok mellett beszélgetéssorozatok és színházi előadások is helyet kapnak. A rendhagyó mozi most új darabbal jelentkezik.

2008. augusztus 14-én megöltek egy toplessmodellt Budapesten. A gyilkosságot feltételezhetően a lány szintén toplessmodell barátnője és volt barátja követte el. A gyanúsítottak tíz napig menekültek. A gyilkosság indítéka ismeretlen. Az igaz történetből kiinduló darabban a menekülő fiatalokat két frissen végzett színész, Réti Adrienn és Csémy Balázs alakítja.

Összegyűjtött dokumentumokból, improvizációkból, valamint az éjszakai világhoz kapcsolódó, romantikus és kevésbé romantikus asszociációkból áll össze a videoklipszerű darab, Pelsőczy Réka rendezésében. 

Az előadás április 19-én, 21-én és 23-án látható a budapesti KINO-ban. (Budapest XIII. ker. Szent István krt. 16.)

Részletek: www.akino.hu

A gézagyerek

Egy isten háta mögötti faluban egyedül neveli autisztikus gyermekét egy anya. Az élet a falusiak számára kilátástalan. Keveseknek a német vállalkozó által megvásárolt kőfejtő ad munkát, a többség viszont a kocsmában, vagy a portája előtt ül és vár. Vár a holnapi napra. Él. A Gézagyerek életében viszont egy nap megtörténik a csoda. Munkát kap a kőfejtőben. Feladatot, amellyel bebizonyíthatja, hogy ő is ér valamit, hogy ő is "rendes" ember, nem pedig "hibás". Ül a szalag felett, és nézi a köveket. Azt, hogy "rendesen mennek-e a kövek". Ha baj van, meg kell állítania a szalagot. De "nincs baj". Sosincs baj, s ő csak néz, és nem csinál semmit... A darab - amellett, hogy rákérdez: mit tesz és mit nem tesz értünk vagy velünk az Isten - a bennünk és körülöttünk lévő egyformaságról, az élet monotonitásáról, abszurditásáról, emberi sorsok beszürküléséről beszél. Költőien, hol humorral, hol pedig szívszorongató keserűséggel.

"A költői színházban hiszek. Hiszem, hogy a színpadi térben és időben mindennek jelentése van, akár tudattalan jelentése. Minden képkocka, amit a néző érzékelhet, láthat egy-egy előadás alatt, ezernyi és ezernyi információt hordoz, hordozhat. Érzelmeket ébreszt és gondolat-sorozatokat indít el. A színház nekem elsősorban érzelmek és gondolatok társítása. Persze történeteket mesélünk így, úgy, amúgy, de a lényeg mégiscsak annak a fajta színházcsinálásnak a megtapasztalása, amely a világot gazdagnak, az embert bonyolultnak, a művészetet pedig e gazdagság és bonyolultság közvetítőjének tartja." Rusznyák Gábor
Bemutató időpontja: 2012. október 18., Miskolci Nemzeti Színház 

Író: Háy János
Rendező: Rusznyák Gábor

Színész:
Gézagyerek, autisztikus férfi - Rusznák András
Rózsika néni, Géza anyja - Máhr Ágnes
Banda Lajos, munkás a kőfejtőben - Szatmári György
Herda Pityu, munkás a kőfejtőben - Fandl Ferenc
Krekács Béla, kocsmai ember - Szegedi Dezső
Laci bácsi - Cservenák Vilmos
Szomszéd férfi - Somló István, Zalányi Gyula
Szomszéd nő - Müller Júlia
Vízike - Seres Ildikó
Marika - Fabók Mariann
Karesz - Lukács Gábor

Díszlet: Cseh Renátó
Jelmez: Cseh Renátó
Súgó: Bíró Klára
Ügyelő: Radnai Erika, Érsek Judit
Rendezőasszisztens: Radnai Erika, Érsek Judit

Előadás időpontok:
MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ - Miskolc
október 17. (szerda) 19:00
október 18. (csütörtök) 19:00
október 19. (péntek) 19:00
október 20. (szombat) 19:00
október 30. (kedd) 19:00
október 31. (szerda) 19:00
november 3. (szombat) 19:00
november 6. (kedd) 19:00
november 7. (szerda) 19:00
november 15. (csütörtök) 19:00
november 17. (szombat) 19:00
 

Karinthyráda Nyíregyházán

Nyíregyháza, Hotel Barbizon, október 19. 19:30

Férfi és nő hogy érthetnék meg egymást? Hisz mind a kettő mást akar – a férfi a nőt, a nő a férfit – a sokat emlegetett idézet Karinthy Frigyes Capillária című regényéből való. A nyíregyházi Hotel Barbizon színpadán bemutatásra kerülő Karinthyráda pedig nem más, mint egy férfiélet női szemszögből: a férfi maga Karinthy Frigyes, a nő Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilonka. A monodráma mozaikszerűen egymásba illesztett részletei az író magánéletén túl tehát a női lélek mélységeibe is elkalauzolják a nézőt, míg az előadás során elhangzó Karinthy-szövegrészletek garantálják a produkció szórakoztató mivoltát.

A darabot Király Attila rendezésében és Haumann Petra főszereplésével tekinthetjük meg október 19-én pénteken, 19.30-tól.

Csókos asszony (Gárdonyi Géza Színház, október 9. )

Zerkovitz Béla és Szilágyi László klasszikus operettjével, a Csókos asszonnyal nyit a 2012/13-as színházi évad az egri Gárdonyi Géza Színházban. Moravetz Levente rendező nem először veszi kézbe a darabot, ezúttal az egri közönség régi kedvencei mellett tehetséges fiatal előadók és a színház tánctagozata, a GGTánc Eger is szerephez jut a látványos, művésznek és nézőnek egyaránt örömet adó produkció során. Megidéztetnek a boldog békeidők, az operettirodalom gyöngyszemeinek számító slágerek – mint az Éjjel az omnibusz tetején, vagy az Asszony asszony, csókos asszony, Asszonykám, adj egy kis kimenőt! – még hosszan elkísérnek az előadás után is, és az október 5-i bemutató után még reméljük, sokszor, sokan dúdolják majd őket hazafelé menet.

Linkek

További információ

Zimmezumm (Bóbita Bábszínház, október 13.)

Dramatikus népi játékok az oktatásban fedőnevű órámon történt: lelkes tanárom körbenézett, és megkérdezte: van gyerekük? Páran jelentkeztek. Szeretik őket, ugye? Mindenki bólogatott. Maguk tanárok lesznek, emlékezzenek erre az érzésre, amikor majd húsz-harminc gyereket bíznak magukra! Hány szülő szeretetét és bizalmát kell megszolgálniuk, hiszen elsőtől érettségiig az ő gyerekük nevelése a maguk felelőssége is. Mikor megtudtam, hogy a következő munkám egy három éves kor alatti gyerekeknek szóló darab, sokat gondoltam erre az esetre.

Ez a fiatal műnem, a „csecsemőszínház” - beavató színház. Fekete Istvánnal szólva: azoknak, akik még ki se látszanak az idei fűből. Itt fontos szerepe van már néhány színnek, dallamnak, formának is. A Bódiné Kövecse Anna terveiből életre kelt díszletek közt a Zimmezumm a természetbe, a zümmögő állatok, a zizegő ágak és virágok közé varázsolja a babát és a mamát. Mert nem mindegy, hogy valaki dörömböl, vagy dorombol. A történet a karon ülő gyermekek érdeklődéséhez mérten inkább fordul most a dalok, a hangszerek, és a környező világ apró érdekességei felé, az előadás után pedig a díszlet egyes elemei kipróbálhatók, persze szülői felügyelettel. Az előadást a két szerző, Bogárdi Aliz és Boglári Tamás játssza. 

Linkek

További információ

Egerek és emberek (Petőfi Színház, október 8. )

„Népszerű művészszínház, amely minden korosztályt megcéloz műsorkínálatával“ – így fogalmazta meg elképzeléseit Pataki András, a soproni Petőfi Színház új igazgatója. Nem csupán a vezetője új a teátrumnak, a társulat is teljesen friss.

A most kezdődő évadban a drámától kezdve a musicalen és a zenés tündérjátékon át a vígeposzig széles a kínálat. Olyan remek művészek lépnek majd színpadra ebben az évadban, mint Bánsági Ildikó, Kézdy György, Koncz Gábor vagy Ulmann Mónika.

A társulat mindjárt a legelső premierrel magasra teszi a mércét: John Steinbeck Nobel-díjas amerikai regényíró 1937-ben írta meg az Egerek és emberek című kisregényét, amelyet később színpadra és filmre is adaptált. Sikere azóta is változatlan, a film újra és újra képernyőre kerül világszerte, színpadi megjelenése szinte mindig szívfacsaró siker, a kisregény a könyvtárak állandóan kint lévő darabja. Ez a különös erejű darab kerül elsőként színre a Petőfi Színházban. A játék két idénymunkás furcsa, összetett és tragikus kapcsolatáról szól. A középpontban az emberi kapcsolatok kiüresedése, az elmagányosodás áll.

A főbb szerepekben a Jászai-díjas Tóth Tibort, Horváth Lászlót, Kovács Frigyest és Sárdy Zoltánt láthatja a közönség, a darabot a színház igazgatója: Pataki András rendezi. 

Linkek

További információ

Csalódások (Veszprémi Petőfi Színház, október 17. )

Amikor Valló Péter úgynevezett klasszikushoz nyúl, abban biztosak lehetünk, hogy nem unalmas, népszínházi feldolgozással találkozunk majd. A konfliktusok, a különböző élethelyzetek valódibb jelentésüket fogják mutatni még ha már ezerszer találkoztunk is velük különböző színpadokon. A Kisfaludy-féle Csalódások alaphelyzete sem ismeretlen senki előtt, évszázadok óta témája ez a színházi komédiáknak. A szerelmesek nem lehetnek egymáséi, a rang, a pénz, az atyai hatalom máshoz kényszerítik őket; megjelennek a tizenkilencedik századi uradalmak különböző rétegei, egymásnak feszülései, és a végén persze minden megoldódik, hogyan is lehetne másként? Remélhetőleg a sztori Vallónál valóban új értelmet nyer majd, és mai jelentésrétegekkel gazdagodik.

Kisfaludy Károly 1828-ban írott színdarabjai a legsikeresebb színpadi művei közé tartozik, az ősbemutatóját Kassán tartották, egy évvel később. Ezeken az oldalakon, különböző ajánlókban már többször megemlítettük, hogy fordulatos darabot mintha leginkább azok tudnának írni, akik maguk is színpadra termett életet éltek. Akár önszántukból, akár nem. Az élet elég jól okítja a dramaturgiát, és hogy mást ne mondjunk, Kisfaludynak is jutott ebből a tudásból bőven.

Linkek

További információ

Don Juan menyasszonyai (Dunaújváros, október 9.)

Don Juan legendáját, állítólagos kvalitásait, szinte mesebeli alakját jól ismerjük. Fölösleges is lenne a történet újramesélésébe belefogni, mi sem tesszük, és ha már itt tartunk, a színpadon sem ez tűnik az elsődleges faladatnak.

A Bartók Kamaraszínház a „zenés kaland egyben” műfaját találta ki Don Juannak, és nem mellesleg azt a koncepciót, hogy bizony „a mai nők (…) már nemcsak sóhajtoznak és pityeregnek, mindenki egyforma erőbedobással küzdhet a trófeáért”. Kíváncsian várjuk, hogy a szereposztásban feltűnő női karakterek miként küzdenek majd meg egymással és persze saját magukkal, és közben talán az is kiderül majd, létezik-e ebben a sztoriban valódi győzelem.

A darab zenéjét Darvas Ferenc és Darvas Kristóf szerezte, a dalszövegeket Kiss Judit Ágnes költő írta, a rendező Táborosi Margaréta. 

Lesz vigasz (Katona József Színház, október 12.)

Rossz híreket kap a vidéki kultúrház igazgatója: ha sürgősen nem talál ki valamit, amivel újra becsábítja a nézőket a csőd szélén álló intézménybe, akkor az épületet eladják és a helyére sportcsarnokot építenek.

A „főnök úr” megijed, és kétségbeesésében összetrombitálja a közösség apraja-nagyját… A Lesz vigasz című zenés komédiát 2012. október 12-én mutatja be a kecskeméti Katona József Színház.

Szokatlan meghatározás szerepel a színlapon, az előadás műfajaként: zenés nézőtoborzó. Alaposabban utánajártunk, mit is jelenthet mindez. A kulisszák mögé bepillantva kissé elhanyagolt, leltározás közben elhajigált holmikkal tarkított színpadot látunk. Az alkotók sietve nyugtatnak: ez az előadás része, a művelődési ház ugyanis, mely a darab helyszínéül szolgál, a csőd szélén áll. A bezárással fenyegetett épületben mindenki követni igyekszik a „főnök úr” utasításait, próbálnak összeállítani egy műsort, mellyel visszaszerezhetnék a nézők kegyeit. Ezért a „nézőtoborzó” kifejezés. A „zenés” pedig önmagáért beszél, amint meghalljuk a próbán a felcsendülő Cintányéros cudar világot, miközben az öltözőben Sáfár Mónika a Macskák leghíresebb dalára skáláz.  

Külön érdekesség, hogy a művészek, bár nem saját magukat alakítják, a szövegkönyvben saját nevükön szerepelnek. „Egy színésznek természetesen több arca, összetett személyisége van. Cseke Péter rendezővel közösen döntjük el a próbák során, hogy a saját karakterünknek, személyiségünknek mely részét mutatjuk meg – kissé felnagyítva” – mesélte Kiss Zoltán színművész. 

Aki tehát a napi munka után mintegy kétórányi felhőtlen szórakozásra vágyik, feltétlenül látogasson el a színházba, ahol Kőszegi Ákos vezetésével bolondozik a társulat apraja-nagyja. 

Linkek

További információ

Újvilág passió (Katona József Színház, október 9.)

Magyarok is részt vettek ám az Újvilág meghódításában! 1492-ben ugyanis az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok százhuszonhat tagja elkísérte felfedezőútjára Kolombusz Kristófot. Feladatuk egyrészt az volt hogy útközben tartsák a hajósokban a lelket, másrészt, hogy majd kikötés után jól elterjesszék a hitet az új világban. A Cseke Péter által rendezett darab, melynek alapját a nagy utazás adja, sok különlegességet rejt. Például, hogy a pálosok szemszögéből mutatja be a térítés stádiumait. A Kecskeméti Katona József Színház társulata vitte színre a darabot, melyben „a szerzők nemcsak a megközelítés újszerűségével, hanem a látvány – zene - koreográfia egységével is mai, magyar produkció megvalósítására törekszenek.”

Teszik ezt oly módon, hogy a kecskeméti passió nemzetközivé váljon, miközben megőrzi jellegzetes magyarságát. Magyar szerzetesek igaz történetéről mesél, miközben a szeretetet, Krisztus legfontosabb üzenetét hirdeti és tanítja. A produkció főbb szerepeiben Csémy Balázst, Kőszegi Ákost, Hegedűs Zoltánt láthatjátok.

Színházműsor Debrecenben

Babusgató      Vojtina Bábszínház  -  Játszószínház   - Debrecen
Babusgató      Vojtina Bábszínház  -  Játszószínház   - Debrecen
Jászai   színmű    Csokonai Színház  -  Horváth Árpád Stúdiószínház   - Debrecen 

Megújult a 30 éves Katona József Színház

Megújult belső terekkel, számos különleges eseménnyel, egész nap nyitva tartó kávézóval valamint egy könyv- és ajándékbolttal várja szeptembertől nézőit az alapításának 30. évfordulóját ünneplő Katona József Színház.

MTI - Befejeződött a Katona József Színház nyári hónapokban végzett átépítése, amelyet követően nemcsak új belsővel, hanem új funkciókkal is várja nézőit: a színház előterében egy utcafronti kávézó, valamint egy könyv- és ajándékbolt kapott helyet. Utóbbiban a színházhoz és művészeihez kapcsolódó egyedi ajándék- és emléktárgyak mellett széles választékban kaphatóak szépirodalmi művek - több nyelven -, drámairodalom, színházi szakirodalom és gyerekkönyvek - áll a színház MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.
Mint írják, az egész nap nyitva tartó - a MasterCarddal közösen kialakított - K:antin kávézó sajátossága, hogy Európában egyedülállóan készpénzmentes vendéglátóhelyként működik. Reményeik szerint az új kulturális tér nemcsak a színházba járók, hanem a belvárosba látogatók és az ott lakók célpontjává is válik.
A közlemény szerint Máté Gábor, a Katona József Színház igazgatója a kávézó csütörtöki megnyitóján elmondta: céljuk a színház határainak kiterjesztése volt, az, hogy az nézőik számára mostantól egy olyan kulturális közösségi teret hozzanak létre a város szívében, amely Magyarországon példa nélküli. A Katona indulása óta, az elmúlt három évtizedben mindig is új utakat keresett a művészi munka terén, most ugyanígy újításra törekedtek. "Azt gondolom, hogy ma, amikor a kulturális intézmények működési háttere gyökeresen átalakul, komoly hangsúlyt kell fektetnünk a nonprofit és a versenyszféra együttműködésére" - idézi a közlemény az igazgatót.
Máté Gábor kitért arra is, hogy a Katona 30 éves évfordulóját az előcsarnok megújulása mellett különböző rendezvényekkel, különleges eseményekkel is megünnepelik, amelyek az egész évadot végigkísérik. A programok sorát októberben műsoros est nyitja, amelyen részt vesznek a Katona történetének meghatározó színészei, alkotói. A tervek között szerepel emellett a Petőfi Sándor utca nagy részének "belakása": késő ősszel több héten keresztül az elmúlt három évtized emblematikus katonás előadásainak nagy méretű fotói díszítik majd a kandelábereket.
Két kiállítás nyílik a Fugával, a Budapesti Építészeti Központtal közösen 2013 elején. Az első februárban Koncz Zsuzsa színházi fotóiból, majd márciusban katonás relikviákból és ikonikus előadásaink jelmezeiből áll össze egy tárlat, amelynek záróeseménye egy aukció lesz.
Folytatódik a Katona dokumentumszínházi sorozata is, amely ezúttal a Katona történetének egy-egy fontos eseményét, arcát mutatja meg, így a megalakulás eseményeit, illetve Major Tamás és Gobbi Hilda életének néhány pillanatát. A jubileumi évad végén egy különleges Szép Ernő-estet visznek színre, amelyet a Katona korábbi tagja, Benedek Miklós állított össze a Katona egyik alapító színművésze, Szacsvay László számára.

Kulisszajárásra invitálja a nézőket a győri színház

A kulisszák mögé is bepillanthatnak, sőt bebaragolhatják a pincétől a padlásig a Győri Nemzeti Színház minden zugát azok az érdeklődők, akik csütörtökön ellátogatnak a teátrum nyílt napjára.

MTI - A vendégek most láthatják először a nyáron megújult színpadot és a gépészeti rekonstrukció eredményeit – mondta Pottyondy Nóra kulturális menedzser az MTI-nek.

Az idei – sorrendben a harmadik – nyílt nap újdonsága lesz a szinkron show, amelyen a közönség ízelítőt kap arról, hogyan is zajlik a szinkronizálás, és a vállalkozó kedvű nézők ki is próbálhatják magukat ebben a műfajban.

Látványosnak ígérkezik a fény show, amelyet Molnár Tamás fővilágosító a Pink Floyd zenéjére mutat be. Graffiti versenyt is először rendeznek ezúttal, a jelentkezők az évad darabjainak címére készíthetnek kompozíciókat. Az alkotásokat a színház előtti téren állítják ki.

A Győri Balett táncosainak balett-tréningjét nézhetik meg a közönségtalálkozó résztvevői. A balettgyakorlat helyszíne a nagyszínpad lesz, de a "kulisszajárók" beleshetnek a Kisfaludy terembe az Apácák próbájára is.

A musical kedvelőit délután szabadtéri koncert szórakoztatja a színház előtti téren, a sztárvendég Tóth Gabi lesz. Az egész napos program operettgálával zárul a nagyszínpadon. A hétre ma várom a Győri Nemzetinél című műsorban népszerű operettslágereket adnak elő a teátrum művészei.

A házigazdák étellel és itallal is kedveskednek a vendégeknek. A pörkölt már hagyományos, csak úgy mint a "kissfröccs". Előbbit Forgács Péter színházigazgató, utóbbi Kiss János, a Győri Balett vezetője kínálja.

A rendezvény célja változatlan, a szervezők közelebb akarják vinni a színházat a közönséghez – közölte a kulturális menedzser.