Lesz vigasz (Katona József Színház, október 12.)

Rossz híreket kap a vidéki kultúrház igazgatója: ha sürgősen nem talál ki valamit, amivel újra becsábítja a nézőket a csőd szélén álló intézménybe, akkor az épületet eladják és a helyére sportcsarnokot építenek.

A „főnök úr” megijed, és kétségbeesésében összetrombitálja a közösség apraja-nagyját… A Lesz vigasz című zenés komédiát 2012. október 12-én mutatja be a kecskeméti Katona József Színház.

Szokatlan meghatározás szerepel a színlapon, az előadás műfajaként: zenés nézőtoborzó. Alaposabban utánajártunk, mit is jelenthet mindez. A kulisszák mögé bepillantva kissé elhanyagolt, leltározás közben elhajigált holmikkal tarkított színpadot látunk. Az alkotók sietve nyugtatnak: ez az előadás része, a művelődési ház ugyanis, mely a darab helyszínéül szolgál, a csőd szélén áll. A bezárással fenyegetett épületben mindenki követni igyekszik a „főnök úr” utasításait, próbálnak összeállítani egy műsort, mellyel visszaszerezhetnék a nézők kegyeit. Ezért a „nézőtoborzó” kifejezés. A „zenés” pedig önmagáért beszél, amint meghalljuk a próbán a felcsendülő Cintányéros cudar világot, miközben az öltözőben Sáfár Mónika a Macskák leghíresebb dalára skáláz.  

Külön érdekesség, hogy a művészek, bár nem saját magukat alakítják, a szövegkönyvben saját nevükön szerepelnek. „Egy színésznek természetesen több arca, összetett személyisége van. Cseke Péter rendezővel közösen döntjük el a próbák során, hogy a saját karakterünknek, személyiségünknek mely részét mutatjuk meg – kissé felnagyítva” – mesélte Kiss Zoltán színművész. 

Aki tehát a napi munka után mintegy kétórányi felhőtlen szórakozásra vágyik, feltétlenül látogasson el a színházba, ahol Kőszegi Ákos vezetésével bolondozik a társulat apraja-nagyja. 

Linkek

További információ

Újvilág passió (Katona József Színház, október 9.)

Magyarok is részt vettek ám az Újvilág meghódításában! 1492-ben ugyanis az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok százhuszonhat tagja elkísérte felfedezőútjára Kolombusz Kristófot. Feladatuk egyrészt az volt hogy útközben tartsák a hajósokban a lelket, másrészt, hogy majd kikötés után jól elterjesszék a hitet az új világban. A Cseke Péter által rendezett darab, melynek alapját a nagy utazás adja, sok különlegességet rejt. Például, hogy a pálosok szemszögéből mutatja be a térítés stádiumait. A Kecskeméti Katona József Színház társulata vitte színre a darabot, melyben „a szerzők nemcsak a megközelítés újszerűségével, hanem a látvány – zene - koreográfia egységével is mai, magyar produkció megvalósítására törekszenek.”

Teszik ezt oly módon, hogy a kecskeméti passió nemzetközivé váljon, miközben megőrzi jellegzetes magyarságát. Magyar szerzetesek igaz történetéről mesél, miközben a szeretetet, Krisztus legfontosabb üzenetét hirdeti és tanítja. A produkció főbb szerepeiben Csémy Balázst, Kőszegi Ákost, Hegedűs Zoltánt láthatjátok.

Megújult a 30 éves Katona József Színház

Megújult belső terekkel, számos különleges eseménnyel, egész nap nyitva tartó kávézóval valamint egy könyv- és ajándékbolttal várja szeptembertől nézőit az alapításának 30. évfordulóját ünneplő Katona József Színház.

MTI - Befejeződött a Katona József Színház nyári hónapokban végzett átépítése, amelyet követően nemcsak új belsővel, hanem új funkciókkal is várja nézőit: a színház előterében egy utcafronti kávézó, valamint egy könyv- és ajándékbolt kapott helyet. Utóbbiban a színházhoz és művészeihez kapcsolódó egyedi ajándék- és emléktárgyak mellett széles választékban kaphatóak szépirodalmi művek - több nyelven -, drámairodalom, színházi szakirodalom és gyerekkönyvek - áll a színház MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.
Mint írják, az egész nap nyitva tartó - a MasterCarddal közösen kialakított - K:antin kávézó sajátossága, hogy Európában egyedülállóan készpénzmentes vendéglátóhelyként működik. Reményeik szerint az új kulturális tér nemcsak a színházba járók, hanem a belvárosba látogatók és az ott lakók célpontjává is válik.
A közlemény szerint Máté Gábor, a Katona József Színház igazgatója a kávézó csütörtöki megnyitóján elmondta: céljuk a színház határainak kiterjesztése volt, az, hogy az nézőik számára mostantól egy olyan kulturális közösségi teret hozzanak létre a város szívében, amely Magyarországon példa nélküli. A Katona indulása óta, az elmúlt három évtizedben mindig is új utakat keresett a művészi munka terén, most ugyanígy újításra törekedtek. "Azt gondolom, hogy ma, amikor a kulturális intézmények működési háttere gyökeresen átalakul, komoly hangsúlyt kell fektetnünk a nonprofit és a versenyszféra együttműködésére" - idézi a közlemény az igazgatót.
Máté Gábor kitért arra is, hogy a Katona 30 éves évfordulóját az előcsarnok megújulása mellett különböző rendezvényekkel, különleges eseményekkel is megünnepelik, amelyek az egész évadot végigkísérik. A programok sorát októberben műsoros est nyitja, amelyen részt vesznek a Katona történetének meghatározó színészei, alkotói. A tervek között szerepel emellett a Petőfi Sándor utca nagy részének "belakása": késő ősszel több héten keresztül az elmúlt három évtized emblematikus katonás előadásainak nagy méretű fotói díszítik majd a kandelábereket.
Két kiállítás nyílik a Fugával, a Budapesti Építészeti Központtal közösen 2013 elején. Az első februárban Koncz Zsuzsa színházi fotóiból, majd márciusban katonás relikviákból és ikonikus előadásaink jelmezeiből áll össze egy tárlat, amelynek záróeseménye egy aukció lesz.
Folytatódik a Katona dokumentumszínházi sorozata is, amely ezúttal a Katona történetének egy-egy fontos eseményét, arcát mutatja meg, így a megalakulás eseményeit, illetve Major Tamás és Gobbi Hilda életének néhány pillanatát. A jubileumi évad végén egy különleges Szép Ernő-estet visznek színre, amelyet a Katona korábbi tagja, Benedek Miklós állított össze a Katona egyik alapító színművésze, Szacsvay László számára.

Díjátadó a Katona József Színházban

MTI - A magyar dráma napjáról emlékezik meg díjátadással egybekötve a Színházi Dramaturgok Céhe, valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) péntek este hét órakor a budapesti Katona József Színházban.

A magyar dráma napját Madách Imre Az ember tragédiája című művének 129 évvel ezelőtti, 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve 1984 óta rendezik meg, hogy ráirányítsák a figyelmet a magyar drámairodalom értékeire, és új művek születését ösztönözzék.
 

Az ünnepi összejövetelen átadják a dramaturg céh által évente odaítélt Az évad legjobb magyar drámája díjat, valamint a Szép Ernő-jutalmat - közölték a szervezők az MTI-vel.
 

A dramaturgok díját az évad legjobb magyar drámájáért az idén titkos szavazással Szálinger Balázs Köztársaság című műve nyerte el. Az írót Szegő János irodalmi szerkesztő köszönti, majd részletek hangzanak el a Szálinger-műből többek között Gazsó György, Enyedi Éva és Dömötör András tolmácsolásában.
 

Az író húga által alapított Szép Ernő-jutalomban az idén hárman részesülnek: Szakonyi Károly eddigi drámaírói munkásságáért, Spiró György a Príma környék című drámájáért és Pintér Béla eredeti világlátású drámai szövegeiért. A Szép Ernő-jutalmat az Emberi Erőforrások Minisztériumának képviselője adja át, ezt követően köszöntőt mond Lengyel György színházrendező, valamint Egressy Zoltán és Forgách András író.
 

Az est nyitott, a szervezők várnak minden érdeklődőt, hogy együtt köszönthessék a díjazottakat.