Lesz vigasz (Katona József Színház, október 12.)

Rossz híreket kap a vidéki kultúrház igazgatója: ha sürgősen nem talál ki valamit, amivel újra becsábítja a nézőket a csőd szélén álló intézménybe, akkor az épületet eladják és a helyére sportcsarnokot építenek.

A „főnök úr” megijed, és kétségbeesésében összetrombitálja a közösség apraja-nagyját… A Lesz vigasz című zenés komédiát 2012. október 12-én mutatja be a kecskeméti Katona József Színház.

Szokatlan meghatározás szerepel a színlapon, az előadás műfajaként: zenés nézőtoborzó. Alaposabban utánajártunk, mit is jelenthet mindez. A kulisszák mögé bepillantva kissé elhanyagolt, leltározás közben elhajigált holmikkal tarkított színpadot látunk. Az alkotók sietve nyugtatnak: ez az előadás része, a művelődési ház ugyanis, mely a darab helyszínéül szolgál, a csőd szélén áll. A bezárással fenyegetett épületben mindenki követni igyekszik a „főnök úr” utasításait, próbálnak összeállítani egy műsort, mellyel visszaszerezhetnék a nézők kegyeit. Ezért a „nézőtoborzó” kifejezés. A „zenés” pedig önmagáért beszél, amint meghalljuk a próbán a felcsendülő Cintányéros cudar világot, miközben az öltözőben Sáfár Mónika a Macskák leghíresebb dalára skáláz.  

Külön érdekesség, hogy a művészek, bár nem saját magukat alakítják, a szövegkönyvben saját nevükön szerepelnek. „Egy színésznek természetesen több arca, összetett személyisége van. Cseke Péter rendezővel közösen döntjük el a próbák során, hogy a saját karakterünknek, személyiségünknek mely részét mutatjuk meg – kissé felnagyítva” – mesélte Kiss Zoltán színművész. 

Aki tehát a napi munka után mintegy kétórányi felhőtlen szórakozásra vágyik, feltétlenül látogasson el a színházba, ahol Kőszegi Ákos vezetésével bolondozik a társulat apraja-nagyja. 

Linkek

További információ

Újvilág passió (Katona József Színház, október 9.)

Magyarok is részt vettek ám az Újvilág meghódításában! 1492-ben ugyanis az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok százhuszonhat tagja elkísérte felfedezőútjára Kolombusz Kristófot. Feladatuk egyrészt az volt hogy útközben tartsák a hajósokban a lelket, másrészt, hogy majd kikötés után jól elterjesszék a hitet az új világban. A Cseke Péter által rendezett darab, melynek alapját a nagy utazás adja, sok különlegességet rejt. Például, hogy a pálosok szemszögéből mutatja be a térítés stádiumait. A Kecskeméti Katona József Színház társulata vitte színre a darabot, melyben „a szerzők nemcsak a megközelítés újszerűségével, hanem a látvány – zene - koreográfia egységével is mai, magyar produkció megvalósítására törekszenek.”

Teszik ezt oly módon, hogy a kecskeméti passió nemzetközivé váljon, miközben megőrzi jellegzetes magyarságát. Magyar szerzetesek igaz történetéről mesél, miközben a szeretetet, Krisztus legfontosabb üzenetét hirdeti és tanítja. A produkció főbb szerepeiben Csémy Balázst, Kőszegi Ákost, Hegedűs Zoltánt láthatjátok.