Vígszínház - A lovakat lelövik, ugye?

Budapest, Vígszínház, március 30. 19:00

Ha látni nem is látta, olvasni nem olvasta, biztosan mindenki hallott már Horace McCoy A lovakat lelövik, ugye? című regényéről és az abból készült 1969-es kultikus Sydney Pollack-filmről Jane Fonda, Michael Sarrazin és Susannah York legendás alakításával.

A harmincas évek gazdasági világválsága idején egy kegyetlen maratoni táncversenyről és résztvevőiről szóló megrázó történet vígszínházbeli színpadi verziójának különlegessége, hogy az alkotók – ráérezvén a két alaphelyzet hasonlatosságára – az akkori Amerikából a mai Magyarországra helyezték a mű cselekményét. Az előadás pedig emellett is műfajteremtő, hiszen zene, tánc és szöveg egyformán fontos benne. A produkcióban így Eszenyi Enikő és a Vígszínház szinte teljes társulata mellett olyan nevek vesznek részt, mint Duda Éva koreográfus vagy Presser Gábor.

Jóembert keresünk

Budapest, Vígszínház, január 3. 19:00

A Pesti Színház-beli nagy sikerű Mikve után ismét a Vígszínházban rendez a cseh Michal Dočekal, a prágai Nemzeti Színház igazgatója. Alkotótársaival, Martin Chocholušek világhírű cseh díszlettervezővel és Katerina Stefková jelmeztervezővel Bertolt Brecht zenés színművét, a Jóembert keresünket gondolja újra. Ez a fantasztikus (tan)mese három istenről (Telekes Péter, Fesztbaum Béla, Molnár Áron) szól, akik azért jönnek egy kisvárosba, hogy próbára tegyék az emberek jóságát. Hosszú útjuk során azonban senki sem ad szállást nekik. Egyedül Sen Te, az utcalány (Eszenyi Enikő) fogadja őket szívesen, így ő lesz az, aki az istenek kísérletének alanyává válhat, az égi lények megajándékozzák a nőt, pénzt adnak neki, abban bízva, hogy példája bebizonyítja: a jó emberek is élhetnek emberhez méltó életet a Földön.

Fesztbaum Béla Kosztolányi-estje

Budapest, Vígszínház, december 27. 19:30

Nem egy megszokott író-est. Inkább színház, monodráma, Kosztolányi írásfüzére színpadon: verseiből, újságcikkeiből, útleírásaiból, novelláiból rajzolódik ki egy igazából felnőni sosem akaró, az életet, a játékot szenvedélyesen szerető fiatalember portréja.

Többnyire ismeretlen Kosztolányi-írások sorakoznak a színpadon. A nagy versek hiányoznak. „Nem akarok olyan súlyokkal játszani, amelyeket nem bírnék el.” – mondja Fesztbaum Béla. Cserébe olyan Kosztolányi képet kapunk, ami az őt valamelyest ismerők számára is igen sokat tud nyújtani. Láthatjuk gyermekként, utazóként, látogatóként a pápánál, családapaként, csöndes megfigyelőként, és persze önmagában is kétkedő költőként. Ellenállhatatlan, az élet szeretetéből adódó humorral kalauzol minket saját világában.

Kosztolányi könnyed és elegáns, a komoly mondanivalót is gyakran bohócmaszk mögül előadó poéta, a magyar nyelv csodálatos virtuóza. Kíváncsi utazó, szellemes csevegő: gyerekkorról, családról, pesti kávéházakról és a Vatikánról. A múlt és az értékek tiszteletéről, emberi és művészi feladatainkról, az alkotásról. Távoli csillagokról és féltve őrizgetett elsárgult fényképekről. Az írásról. A színházról.

Éljük bármelyik életszakaszunkat, legyen a dalunk boldog vagy szomorú, álljunk rivaldafényben, vagy kacsintson ránk az elmúlás, Kosztolányi írásai arra tanítanak, hogy nyitott szívvel, gyermekségünket megőrizve és érzékenyen az élet apró dolgainak költészete iránt, harmonikusabb és derűsebb lehet földi utazásunk...

Konzultáns: Deres Péter
Játéktér: Nemes Takách Kata

További munkatársak: Krisztiáni István, Ruga Viktor, Komoróczky Gábor, Nyúl Nóra, Gombár Mari, Földes László

Az öldöklés istene

Budapest, Vígszínház, december 27. 19:00

Yasmina Reza, magyar származású francia írónő ezért a vígjátékért gyakorlatilag az összes jelentős elismerést bezsebelte, amit drámaíró csak kaphat. 2009-ben a legjobb új vígjátéknak járó Laurence Olivier-díjat és a Tony-díjat is megkapta.

Magyarországon most első ízben látható a darab, négy fantasztikus színész, Börcsök Enikő, Eszenyi Enikő, Epres Attila és Kern András szereplésével. Két házaspár intelligensen próbál megbeszélni egy nemrég történt incidenst.

Az egyikük gyereke kiverte a másik pár gyerekének a fogát. Kellemetlen, de előfordul. A békésen induló társalgás aztán – mindenki akarata ellenére – elfajul, méghozzá nem kicsit. Ebből végül kerekedhetne egy sötét dráma is, de szerencsére inkább egy fergeteges vígjáték a végeredmény. A sztorira és a színészekre alapozva pedig bátran kijelenthető, hogy ennél jobban nem is indulhatna az újév a Vígszínházban.

A lovakat lelövik, ugye?

Budapest, Vígszínház, december 26. 19:00

Ha látni nem is látta, olvasni nem olvasta, biztosan mindenki hallott már Horace McCoy A lovakat lelövik, ugye? című regényéről és az abból készült 1969-es kultikus Sydney Pollack-filmről Jane Fonda, Michael Sarrazin és Susannah York legendás alakításával.

A harmincas évek gazdasági világválsága idején egy kegyetlen maratoni táncversenyről és résztvevőiről szóló megrázó történet vígszínházbeli színpadi verziójának különlegessége, hogy az alkotók – ráérezvén a két alaphelyzet hasonlatosságára – az akkori Amerikából a mai Magyarországra helyezték a mű cselekményét. Az előadás pedig emellett is műfajteremtő, hiszen zene, tánc és szöveg egyformán fontos benne. A produkcióban így Eszenyi Enikő és a Vígszínház szinte teljes társulata mellett olyan nevek vesznek részt, mint Duda Éva koreográfus vagy Presser Gábor.

A Vörös Oroszlán

Budapest, Vígszínház, december 22. 19:30

A 2007-ben 99 évesen elhunyt Szepes Mária misztikus/transzcendens regényéről, A Vörös Oroszlánról minden bizonnyal még az is hallott, aki egyébként nem rajongója az ezotériának.

Az 1946-ban megjelent, majd bezúzott és több évtizedre betiltott, végül a nyolcvanas években ismét felfedezett könyv egy elixírről, a Prima Materiáról szól, mely halhatatlanná (vagy igen hosszú életűvé) teszi a halandókat, a kiválasztottaknak pedig megadja az előző életeikre való emlékezés tehetségét.

A több évszázadot felölelő (1535-ben kezdődő és 300 évvel később véget érő) A Vörös Oroszlán egy nyughatatlan lélek reinkarnációs fejlődéstörténetéről szóló izgalmas történet és ezoterikus beavatási regény egyben, melynek színpadi, monodráma változatát Bodor Böbe rendező és Lőrinczy Attila drámaíró-dramaturg alkotta meg Venczel Vera számára.

A zöld kilences

Budapest, Vígszínház, december 20. 19:00

Vidám, zenés cécó (nem cicó!) két felvonásra és a századelő budapesti éjszakájára hangszerelve, megbolondítva egy kis szerelemmel, kis legendával és Kiss Béla sorozatgyilkossal. Bátran állítható, hogy a kortárs színházi élet .legizgalmasabb fiatal szerzőhármasa állt össze, hogy egy fordulatos és kacagtató vígjátékot rittyentsen a Vígszínház színpadára. Hamvai Kornél drámaíró, Varró Dániel költő és Darvas Benedek zeneszerző slágerbarát komédiájából Ascher Tamás rendezett sokszereplős, sokhelyszínes, látványos produkciót. A sztori egy feminista grófkisasszony férjkereső akciójára épül, aki egyetlen este alatt három tökéletesen alkalmatlan fazonba is belebotlik: egy megrögzött szélhámossal, egy kiábrándultságában nőket gyilkoló hotelportással és a legdurvább, egy karrierista politikussal hozza össze őt a budapesti éjszaka. Abszurd helyzetek, parádés karakterek, ütős poénok és rengeteg izgalom, közben pedig szól a zene…

Jóembert keresünk

Budapest, Vígszínház, december 19. 19:00

A Pesti Színház-beli nagy sikerű Mikve után ismét a Vígszínházban rendez a cseh Michal Dočekal, a prágai Nemzeti Színház igazgatója. Alkotótársaival, Martin Chocholušek világhírű cseh díszlettervezővel és Katerina Stefková jelmeztervezővel Bertolt Brecht zenés színművét, a Jóembert keresünket gondolja újra. Ez a fantasztikus (tan)mese három istenről (Telekes Péter, Fesztbaum Béla, Molnár Áron) szól, akik azért jönnek egy kisvárosba, hogy próbára tegyék az emberek jóságát. Hosszú útjuk során azonban senki sem ad szállást nekik. Egyedül Sen Te, az utcalány (Eszenyi Enikő) fogadja őket szívesen, így ő lesz az, aki az istenek kísérletének alanyává válhat, az égi lények megajándékozzák a nőt, pénzt adnak neki, abban bízva, hogy példája bebizonyítja: a jó emberek is élhetnek emberhez méltó életet a Földön.

Rómeó és Júlia

Budapest, Vígszínház, december 17. 19:00

A Rómeó és Júlia olyan biztos pont a színházi repertoárban, mint a vasárnapi ebédnél a húsleves. Néha talán azt gondoljuk, változtassunk, próbáljunk ki valami újat, de aztán időről időre visszatérünk hozzá, mert garantáltan jó lesz.

És ha esetleg a mi asztalunkról hiányzik is éppen, attól még a szomszédnál vagy az anyósnál biztosan ott van. Ugyanígy nagy összegben fogadhatunk arra is, hogy valamelyik színház műsorában előbb-utóbb felbukkan ez a darab. Shakespeare egyik legnagyobb művében (mely egyben a valaha írt szerelmi történetek közül a legcsodálatosabb) nem kell feltétlenül aktualitást keresni.

Világirodalmi nagysága indokolttá teszi, hogy újra és újra feldolgozzák, megrendezzék, a közönség pedig megnézze. Eszenyi Enikő rendezésében ez a klasszikus garantáltan új arcát mutatja meg a nézőknek.

Jóembert keresünk

Budapest, Vígszínház, december 15. 19:00

A Pesti Színház-beli nagy sikerű Mikve után ismét a Vígszínházban rendez a cseh Michal Dočekal, a prágai Nemzeti Színház igazgatója. Alkotótársaival, Martin Chocholušek világhírű cseh díszlettervezővel és Katerina Stefková jelmeztervezővel Bertolt Brecht zenés színművét, a Jóembert keresünket gondolja újra. Ez a fantasztikus (tan)mese három istenről (Telekes Péter, Fesztbaum Béla, Molnár Áron) szól, akik azért jönnek egy kisvárosba, hogy próbára tegyék az emberek jóságát. Hosszú útjuk során azonban senki sem ad szállást nekik. Egyedül Sen Te, az utcalány (Eszenyi Enikő) fogadja őket szívesen, így ő lesz az, aki az istenek kísérletének alanyává válhat, az égi lények megajándékozzák a nőt, pénzt adnak neki, abban bízva, hogy példája bebizonyítja: a jó emberek is élhetnek emberhez méltó életet a Földön.

A zöld kilences

Budapest, Vígszínház, december 12. 19:00

Vidám, zenés cécó (nem cicó!) két felvonásra és a századelő budapesti éjszakájára hangszerelve, megbolondítva egy kis szerelemmel, kis legendával és Kiss Béla sorozatgyilkossal. Bátran állítható, hogy a kortárs színházi élet legizgalmasabb fiatal szerzőhármasa állt össze, hogy egy fordulatos és kacagtató vígjátékot rittyentsen a Vígszínház színpadára. Hamvai Kornél drámaíró, Varró Dániel költő és Darvas Benedek zeneszerző slágerbarát komédiájából Ascher Tamás rendezett sokszereplős, sokhelyszínes, látványos produkciót. A sztori egy feminista grófkisasszony férjkereső akciójára épül, aki egyetlen este alatt három tökéletesen alkalmatlan fazonba is belebotlik: egy megrögzött szélhámossal, egy kiábrándultságában nőket gyilkoló hotelportással és a legdurvább, egy karrierista politikussal hozza össze őt a budapesti éjszaka. Abszurd helyzetek, parádés karakterek, ütős poénok és rengeteg izgalom, közben pedig szól a zene

Lenni vagy nem lenni

Budapest, Vígszínház, december 10. 19:00

1942-ben mutatták be a magyar Lengyel Menyhért tollából született legendás(an vicces) hollywoodi vígjátékot, a Lenni vagy nem lennit. A film világszerte hatalmas siker lett, 1983-ban remake is készült belőle. Most pedig itt van a színpadi verzió, mely annál is inkább adja magát, hiszen a mű színházi színészekről szól.

Egy lengyel társulat 1939-ben Varsóban küzd a nácizmus ellen – először csak a színpadon, a maguk eszközeivel, majd miután feltűnik egy kém és egy titkos lista, beszállnak az antifasiszta ellenállásba is. A főhősök, Józef Tura vezető színész és felesége, Maria szerepében Jack Benny és Carole Lombard után olyan magyar sztárokat láthatunk tündökölni, mint Lukács Sándor és Hegyi Barbara. A további szerepekben mások mellett Fesztbaum Bélát, Kerekes Józsefet, Vallai Pétert és Gyuriska Jánost találjuk.

A zöld kilences

Budapest, Vígszínház, december 4. 19:00

Vidám, zenés cécó (nem cicó!) két felvonásra és a századelő budapesti éjszakájára hangszerelve, megbolondítva egy kis szerelemmel, kis legendával és Kiss Béla sorozatgyilkossal. Bátran állítható, hogy a kortárs színházi élet legizgalmasabb fiatal szerzőhármasa állt össze, hogy egy fordulatos és kacagtató vígjátékot rittyentsen a Vígszínház színpadára. Hamvai Kornél drámaíró, Varró Dániel költő és Darvas Benedek zeneszerző slágerbarát komédiájából Ascher Tamás rendezett sokszereplős, sokhelyszínes, látványos produkciót. A sztori egy feminista grófkisasszony férjkereső akciójára épül, aki egyetlen este alatt három tökéletesen alkalmatlan fazonba is belebotlik: egy megrögzött szélhámossal, egy kiábrándultságában nőket gyilkoló hotelportással és a legdurvább, egy karrierista politikussal hozza össze őt a budapesti éjszaka. Abszurd helyzetek, parádés karakterek, ütős poénok és rengeteg izgalom, közben pedig szól a zene…

Jóembert keresünk

Budapest, Vígszínház, december 3. 19:00

A Pesti Színház-beli nagy sikerű Mikve után ismét a Vígszínházban rendez a cseh Michal Dočekal, a prágai Nemzeti Színház igazgatója. Alkotótársaival, Martin Chocholušek világhírű cseh díszlettervezővel és Katerina Stefková jelmeztervezővel Bertolt Brecht zenés színművét, a Jóembert keresünket gondolja újra. Ez a fantasztikus (tan)mese három istenről (Telekes Péter, Fesztbaum Béla, Molnár Áron) szól, akik azért jönnek egy kisvárosba, hogy próbára tegyék az emberek jóságát. Hosszú útjuk során azonban senki sem ad szállást nekik. Egyedül Sen Te, az utcalány (Eszenyi Enikő) fogadja őket szívesen, így ő lesz az, aki az istenek kísérletének alanyává válhat, az égi lények megajándékozzák a nőt, pénzt adnak neki, abban bízva, hogy példája bebizonyítja: a jó emberek is élhetnek emberhez méltó életet a Földön.

A Vörös Oroszlán

Budapest, Vígszínház, december 2. 19:30

A 2007-ben 99 évesen elhunyt Szepes Mária misztikus/transzcendens regényéről, A Vörös Oroszlánról minden bizonnyal még az is hallott, aki egyébként nem rajongója az ezotériának.

Az 1946-ban megjelent, majd bezúzott és több évtizedre betiltott, végül a nyolcvanas években ismét felfedezett könyv egy elixírről, a Prima Materiáról szól, mely halhatatlanná (vagy igen hosszú életűvé) teszi a halandókat, a kiválasztottaknak pedig megadja az előző életeikre való emlékezés tehetségét.

A több évszázadot felölelő (1535-ben kezdődő és 300 évvel később véget érő) A Vörös Oroszlán egy nyughatatlan lélek reinkarnációs fejlődéstörténetéről szóló izgalmas történet és ezoterikus beavatási regény egyben, melynek színpadi, monodráma változatát Bodor Böbe rendező és Lőrinczy Attila drámaíró-dramaturg alkotta meg Venczel Vera számára.

A zöld kilences

Budapest, Vígszínház, november 29. 19:00

Vidám, zenés cécó (nem cicó!) két felvonásra és a századelő budapesti éjszakájára hangszerelve, megbolondítva egy kis szerelemmel, kis legendával és Kiss Béla sorozatgyilkossal. Bátran állítható, hogy a kortárs színházi élet legizgalmasabb fiatal szerzőhármasa állt össze, hogy egy fordulatos és kacagtató vígjátékot rittyentsen a Vígszínház színpadára. Hamvai Kornél drámaíró, Varró Dániel költő és Darvas Benedek zeneszerző slágerbarát komédiájából Ascher Tamás rendezett sokszereplős, sokhelyszínes, látványos produkciót. A sztori egy feminista grófkisasszony férjkereső akciójára épül, aki egyetlen este alatt három tökéletesen alkalmatlan fazonba is belebotlik: egy megrögzött szélhámossal, egy kiábrándultságában nőket gyilkoló hotelportással és a legdurvább, egy karrierista politikussal hozza össze őt a budapesti éjszaka. Abszurd helyzetek, parádés karakterek, ütős poénok és rengeteg izgalom, közben pedig szól a zene…

A Vörös Oroszlán

Budapest, Vígszínház, november 29. 19:30

A 2007-ben 99 évesen elhunyt Szepes Mária misztikus/transzcendens regényéről, A Vörös Oroszlánról minden bizonnyal még az is hallott, aki egyébként nem rajongója az ezotériának.

Az 1946-ban megjelent, majd bezúzott és több évtizedre betiltott, végül a nyolcvanas években ismét felfedezett könyv egy elixírről, a Prima Materiáról szól, mely halhatatlanná (vagy igen hosszú életűvé) teszi a halandókat, a kiválasztottaknak pedig megadja az előző életeikre való emlékezés tehetségét.

A több évszázadot felölelő (1535-ben kezdődő és 300 évvel később véget érő) A Vörös Oroszlán egy nyughatatlan lélek reinkarnációs fejlődéstörténetéről szóló izgalmas történet és ezoterikus beavatási regény egyben, melynek színpadi, monodráma változatát Bodor Böbe rendező és Lőrinczy Attila drámaíró-dramaturg alkotta meg Venczel Vera számára.

Jóembert keresünk

Budapest, Vígszínház, november 25. 19:00

 A Pesti Színház-beli nagy sikerű Mikve után ismét a Vígszínházban rendez a cseh Michal Dočekal, a prágai Nemzeti Színház igazgatója. Alkotótársaival, Martin Chocholušek világhírű cseh díszlettervezővel és Katerina Stefková jelmeztervezővel Bertolt Brecht zenés színművét, a Jóembert keresünket gondolja újra. Ez a fantasztikus (tan)mese három istenről (Telekes Péter, Fesztbaum Béla, Molnár Áron) szól, akik azért jönnek egy kisvárosba, hogy próbára tegyék az emberek jóságát. Hosszú útjuk során azonban senki sem ad szállást nekik. Egyedül Sen Te, az utcalány (Eszenyi Enikő) fogadja őket szívesen, így ő lesz az, aki az istenek kísérletének alanyává válhat, az égi lények megajándékozzák a nőt, pénzt adnak neki, abban bízva, hogy példája bebizonyítja: a jó emberek is élhetnek emberhez méltó életet a Földön.

Jóembert keresünk

Budapest, Vígszínház, november 24. 19:00

 A Pesti Színház-beli nagy sikerű Mikve után ismét a Vígszínházban rendez a cseh Michal Dočekal, a prágai Nemzeti Színház igazgatója. Alkotótársaival, Martin Chocholušek világhírű cseh díszlettervezővel és Katerina Stefková jelmeztervezővel Bertolt Brecht zenés színművét, a Jóembert keresünket gondolja újra. Ez a fantasztikus (tan)mese három istenről (Telekes Péter, Fesztbaum Béla, Molnár Áron) szól, akik azért jönnek egy kisvárosba, hogy próbára tegyék az emberek jóságát. Hosszú útjuk során azonban senki sem ad szállást nekik. Egyedül Sen Te, az utcalány (Eszenyi Enikő) fogadja őket szívesen, így ő lesz az, aki az istenek kísérletének alanyává válhat, az égi lények megajándékozzák a nőt, pénzt adnak neki, abban bízva, hogy példája bebizonyítja: a jó emberek is élhetnek emberhez méltó életet a Földön.

Az élet mint olyan

Budapest, Vígszínház, november 23. 19:30

 Mi van a "boldogan éltek, míg meg nem haltak" után? Sok-sok együtt töltött év eredményeképpen az emberen - valamiért inkább a férfiakon - úrrá lesz egy hirtelen pánik, hogy "uram isten, elrontottam az életem, vannak még potenciális partnerek a világon, én meg pont őt választottam!"

Ilyenkor jön a csapot-papot otthagyás vagy jobb esetben csak egy végigtöprengett éjszaka. Ezzel indul a történet. A főhős felriad, és iszonyodva gondol mellette alvó feleségére, tudván, hogy ő mindennek az elrontója, és már csak a költözés segíthet. Túlzás nélkül állíthatom, hogy mindenki környezetében akad hasonló sztori.

Ezt egy izraeli kiválóság, Hanoch Levin írta, akit az életigazságok mestereként is emlegettek már. Olyan dolgokról mesélt, amelyek közhelyszámba mennek, ő mégis kliséérzés nélkül adta tovább ezeket az igazságokat. A szavak összecserélése után azt mondhatnám, a darab olyan, mint az élet.