.jpg)
A tavalyi Hazafit nekünk! után újabb
Szabó István-film eredetijét állítja színpadra a Nemzetiben Alföldi
Róbert – sajnos ezen a helyen és ezzel a társulattal utoljára. A Redl
ezredes alapjául szolgáló darabot követően Klaus Mann regényét…
Latest Post
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Nemzeti Színház. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Nemzeti Színház. Összes bejegyzés megjelenítése
Mephisto - Budapest, Nemzeti Színház, június 22. 19:00
Written By Hírszerkesztő on 2013. június 22., szombat | 22.6.13
Mephisto
Written By Hírszerkesztő on 2013. május 9., csütörtök | 9.5.13
Budapest, Nemzeti Színház, május 10. 19:00
A tavalyi Hazafit nekünk! után újabb Szabó István-film eredetijét állítja színpadra a Nemzetiben Alföldi Róbert – sajnos ezen a helyen és ezzel a társulattal utoljára. A Redl ezredes alapjául szolgáló darabot követően Klaus Mann regényét a Mephistót láthatjuk újból és új formában megelevenedni. Az Oscar-díjas film főszereplője, Klaus Maria Brandauer után a címszerepet, azaz a szervilis és pragmatista, ragyogó tehetségét a Harmadik Birodalom szolgálatába állító színészt, Hendrik Höfgent a drámában Stohl András alakítja.
A Tábornagyot László Zsolt, Miklast (a filmben Cserhalmi György szerepe) Nagy Zsolt, Lotte Lindenthalt Tenki Réka, Dora Martint Udvaros Dorottya, Höfgen feleségét Radnay Csilla, szeretőjét pedig Bánfalvi Eszter játssza.
A tavalyi Hazafit nekünk! után újabb Szabó István-film eredetijét állítja színpadra a Nemzetiben Alföldi Róbert – sajnos ezen a helyen és ezzel a társulattal utoljára. A Redl ezredes alapjául szolgáló darabot követően Klaus Mann regényét a Mephistót láthatjuk újból és új formában megelevenedni. Az Oscar-díjas film főszereplője, Klaus Maria Brandauer után a címszerepet, azaz a szervilis és pragmatista, ragyogó tehetségét a Harmadik Birodalom szolgálatába állító színészt, Hendrik Höfgent a drámában Stohl András alakítja.
A Tábornagyot László Zsolt, Miklast (a filmben Cserhalmi György szerepe) Nagy Zsolt, Lotte Lindenthalt Tenki Réka, Dora Martint Udvaros Dorottya, Höfgen feleségét Radnay Csilla, szeretőjét pedig Bánfalvi Eszter játssza.
Egy lócsiszár virágvasárnapja
Written By Hírszerkesztő on 2013. január 2., szerda | 2.1.13
Budapest, Nemzeti Színház, január 3. 19:00
Sütő András Heinrich von Kleist kisregénye nyomán írta az Egy lócsiszár virágvasárnapja című drámáját, mely a pöffeszkedő, kontrollvesztett zsarnokság és az emberi tisztesség kiszolgáltatottságának precízen ívelt allegóriája.
Sütő András Heinrich von Kleist kisregénye nyomán írta az Egy lócsiszár virágvasárnapja című drámáját, mely a pöffeszkedő, kontrollvesztett zsarnokság és az emberi tisztesség kiszolgáltatottságának precízen ívelt allegóriája.
A történet a XVI. század második felében, a német törpeállamok kialakulásának idején játszódik. A kereskedők élete igencsak nehézkes volt ekkortájt, az áruszállítás – a rengeteg parányi államhatár miatt – meglehetősen körülményes procedúrának számított.
Kolhaas Mihály békés, Luther tanaihoz hű, magyarságára büszke, szerény munkásember, becsületes lókupec, aki egy alkalommal összeütközésbe kerül a törvénnyel. Eszelős igazságérzete és a jogba vetett makacs hite nem hagyja nyugodni, míg végül a mindent megfertőző erőszak kíméletlenül maga alá teperi...
Kolhaas Mihály békés, Luther tanaihoz hű, magyarságára büszke, szerény munkásember, becsületes lókupec, aki egy alkalommal összeütközésbe kerül a törvénnyel. Eszelős igazságérzete és a jogba vetett makacs hite nem hagyja nyugodni, míg végül a mindent megfertőző erőszak kíméletlenül maga alá teperi...
Három nővér
Budapest, Nemzeti Színház, január 3. 19:00
Csehov klasszikusával indítja az évadot a Nemzeti Színház. Az előadás akár egzotikusnak is mondható, ha azt nézzük, hány ország hatása érezhető rajta, hiszen az orosz darabot Andrei Şerban román rendező állítja színpadra.
Ő kezdőként azzal tűnt ki társai közül, hogy a japán kabukiszínház elemeit felhasználva, kissé hatásvadászra vette a figurát a Julius Ceasarban. Ezután nem halmozták el munkával otthon, így Amerikába költözött.
Később Párizsban tanult az angol Peter Brooktól. Olyan sztárokat rendezett már világszerte, mint Meryl Streep vagy Liev Schreiber. Budapesten sem érte be kevesebbel, mint három nagyszerű színésznővel. Olgát, Mását és Irinát Udvaros Dorottya, Schell Judit és Péterfy Bori alakítja. Az előadás a szereplők lelkének legmélyére hatol, nem magyaráz, inkább csak vizsgálódik. A Nagy Csehovi Kérdésekhez pedig ugyan mi is illene ennél jobban?
Csehov klasszikusával indítja az évadot a Nemzeti Színház. Az előadás akár egzotikusnak is mondható, ha azt nézzük, hány ország hatása érezhető rajta, hiszen az orosz darabot Andrei Şerban román rendező állítja színpadra.
Ő kezdőként azzal tűnt ki társai közül, hogy a japán kabukiszínház elemeit felhasználva, kissé hatásvadászra vette a figurát a Julius Ceasarban. Ezután nem halmozták el munkával otthon, így Amerikába költözött.
Később Párizsban tanult az angol Peter Brooktól. Olyan sztárokat rendezett már világszerte, mint Meryl Streep vagy Liev Schreiber. Budapesten sem érte be kevesebbel, mint három nagyszerű színésznővel. Olgát, Mását és Irinát Udvaros Dorottya, Schell Judit és Péterfy Bori alakítja. Az előadás a szereplők lelkének legmélyére hatol, nem magyaráz, inkább csak vizsgálódik. A Nagy Csehovi Kérdésekhez pedig ugyan mi is illene ennél jobban?
Vesztegzár a Grand Hotelben
Written By Hírszerkesztő on 2012. december 25., kedd | 25.12.12
Budapest, Nemzeti Színház, december 27. 19:00
A jávai luxushotelben felhőtlenül nyaral a hetvenéves trónörökös, a gavallér szállítmányozó, a hajdani operaprimadonna, arisztokraták és szélhámosok, amikor felüti fejét a bubópestis.
A lezárt kapuk mögött megölnek egy rejtélyes szerzetest, eltűnik egy milliókat érő füzet és a komplett bevétel.
A rendőrfelügyelő ciános vermuttal a kezében pohárköszöntőre emelkedik: „Mindenki őrizze meg a nyugalmát!”
Forrás: Fidelio Súgó
A jávai luxushotelben felhőtlenül nyaral a hetvenéves trónörökös, a gavallér szállítmányozó, a hajdani operaprimadonna, arisztokraták és szélhámosok, amikor felüti fejét a bubópestis.
A lezárt kapuk mögött megölnek egy rejtélyes szerzetest, eltűnik egy milliókat érő füzet és a komplett bevétel.
A rendőrfelügyelő ciános vermuttal a kezében pohárköszöntőre emelkedik: „Mindenki őrizze meg a nyugalmát!”
Forrás: Fidelio Súgó
Hazafit nekünk!
Written By Hírszerkesztő on 2012. december 21., péntek | 21.12.12
Budapest, Nemzeti Színház, december 22. 19:00
A Hazafit nekünk! így, ezzel a címmel talán a legtöbbünknek nemigen ismerős, de Szabó István Redl ezredese hallatára biztos többen felkapják a fejüket. Az Oscar-díjas Mephisto rendezője pedig John Osborne említett darabja alapján forgatta 1985-ös filmjét.
A színművet egyébként 1995-ben már játszották magyar színpadon, a Tháliában, Gáspár Sándorral a főszerepben. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején játszódó, a mélyről érkező, de magasra jutó, mások titkait előszeretettel kifürkésző, de a sajátját mindennél jobban őrző becsvágyó katonatisztről szóló darabot most Nádasdy Ádám új fordításában, rendhagyó helyszínen (a Nemzeti Színház Nagyszínpada alatt) mutatják be, olyan színészekkel a főbb szerepekben, mint László Zsolt (Redl), Stohl András, Gáspár Sándor, Hollósi Frigyes, Kulka János, Martinovics Dorina és Söptei Andrea.
A Hazafit nekünk! így, ezzel a címmel talán a legtöbbünknek nemigen ismerős, de Szabó István Redl ezredese hallatára biztos többen felkapják a fejüket. Az Oscar-díjas Mephisto rendezője pedig John Osborne említett darabja alapján forgatta 1985-ös filmjét.
A színművet egyébként 1995-ben már játszották magyar színpadon, a Tháliában, Gáspár Sándorral a főszerepben. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején játszódó, a mélyről érkező, de magasra jutó, mások titkait előszeretettel kifürkésző, de a sajátját mindennél jobban őrző becsvágyó katonatisztről szóló darabot most Nádasdy Ádám új fordításában, rendhagyó helyszínen (a Nemzeti Színház Nagyszínpada alatt) mutatják be, olyan színészekkel a főbb szerepekben, mint László Zsolt (Redl), Stohl András, Gáspár Sándor, Hollósi Frigyes, Kulka János, Martinovics Dorina és Söptei Andrea.
Angyalok Amerikában
Written By Hírszerkesztő on 2012. december 18., kedd | 18.12.12
Budapest, Nemzeti Színház, december 19. 19:00
Amerika sok mindenben előttünk jár, ez nem is kérdés, ott például már akkor válságban volt a demokrácia, mikor hozzánk még be se köszöntött. Ebből a szempontból pedig igazán izgalmas a jelen viszonyok között előkapni Tony Kushner műveit aki erre az egyre kétségbe ejtőbb méretekig burjánzó helyi értékkrízisre reflektálva írta meg a Közeleg az ezredforduló című, 1993-ban Pulitzer-díjjal kitüntetett drámáját, majd ennek folytatását, a Tony-díjas Peresztrojkát. A két darab, bár szoros egységet alkot, eddig még nem került összevonva színre, így a Nemzeti Színház a világon elsőként tesz kísérletet arra, hogy az „angyalokat” egy estére időzítse. Kushner világában a zord valóság és a mesebeli fantázia különös keveréket alkot, a szereplők itt minden földi és égi szférából képviseltetik magukat, és igyekeznek értelmet találni egy Isten által látszólag elhagyott világban, még ha a helyszín maga az ígéret földje is…
Amerika sok mindenben előttünk jár, ez nem is kérdés, ott például már akkor válságban volt a demokrácia, mikor hozzánk még be se köszöntött. Ebből a szempontból pedig igazán izgalmas a jelen viszonyok között előkapni Tony Kushner műveit aki erre az egyre kétségbe ejtőbb méretekig burjánzó helyi értékkrízisre reflektálva írta meg a Közeleg az ezredforduló című, 1993-ban Pulitzer-díjjal kitüntetett drámáját, majd ennek folytatását, a Tony-díjas Peresztrojkát. A két darab, bár szoros egységet alkot, eddig még nem került összevonva színre, így a Nemzeti Színház a világon elsőként tesz kísérletet arra, hogy az „angyalokat” egy estére időzítse. Kushner világában a zord valóság és a mesebeli fantázia különös keveréket alkot, a szereplők itt minden földi és égi szférából képviseltetik magukat, és igyekeznek értelmet találni egy Isten által látszólag elhagyott világban, még ha a helyszín maga az ígéret földje is…
Bánk bán – junior
Written By Hírszerkesztő on 2012. december 17., hétfő | 17.12.12
Budapest, Nemzeti Színház, december 17. 19:00
Katona József Bánk bánja megkerülhetetlen remekműve a magyar színház- és irodalomtörténetnek, ugyanakkor kikerülhetetlen „istencsapása” diákgenerációk számára.
A Nemzeti Színház azt tűzte ki feladatul legfiatalabb színészei számára, hogy az általuk kiválasztott jeleneteket a maguk értelmezésében, gondolataik jegyzeteként rakják össze az előadás rendezőjével, az alkotótársakkal; és ezekből a tanulmányokból induljon el a darab nyílt, friss, bátor, eleven megközelítése.
Az előadás akusztikus világát is a szereplők maguk teremtik meg: énekelnek, zenélnek.
Katona József Bánk bánja megkerülhetetlen remekműve a magyar színház- és irodalomtörténetnek, ugyanakkor kikerülhetetlen „istencsapása” diákgenerációk számára.
A Nemzeti Színház azt tűzte ki feladatul legfiatalabb színészei számára, hogy az általuk kiválasztott jeleneteket a maguk értelmezésében, gondolataik jegyzeteként rakják össze az előadás rendezőjével, az alkotótársakkal; és ezekből a tanulmányokból induljon el a darab nyílt, friss, bátor, eleven megközelítése.
Az előadás akusztikus világát is a szereplők maguk teremtik meg: énekelnek, zenélnek.
Hazafit nekünk!
Written By Hírszerkesztő on 2012. december 13., csütörtök | 13.12.12
Budapest, Nemzeti Színház, december 14. 19:00
A Hazafit nekünk! így, ezzel a címmel talán a legtöbbünknek nemigen ismerős, de Szabó István Redl ezredese hallatára biztos többen felkapják a fejüket. Az Oscar-díjas Mephisto rendezője pedig John Osborne említett darabja alapján forgatta 1985-ös filmjét.
A színművet egyébként 1995-ben már játszották magyar színpadon, a Tháliában, Gáspár Sándorral a főszerepben. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején játszódó, a mélyről érkező, de magasra jutó, mások titkait előszeretettel kifürkésző, de a sajátját mindennél jobban őrző becsvágyó katonatisztről szóló darabot most Nádasdy Ádám új fordításában, rendhagyó helyszínen (a Nemzeti Színház Nagyszínpada alatt) mutatják be, olyan színészekkel a főbb szerepekben, mint László Zsolt (Redl), Stohl András, Gáspár Sándor, Hollósi Frigyes, Kulka János, Martinovics Dorina és Söptei Andrea.
Hamlet
Written By Hírszerkesztő on 2012. december 11., kedd | 11.12.12
Budapest, Nemzeti Színház, december 12. 19:00
A III. Richárd után újabb William Shakespeare-klasszikust állítottak színpadra a Nemzetiben, ezúttal Alföldi Róbert rendezésében. Az 1601-ben született színmű talán a legismertebb és legtöbbet idézett darab Shakespeare tragédiái közül .melynek ikonikus figurája, a „Lenni vagy nem lenni: az itt a kérdés”-t szavaló, kezében koponyát tartó dán királyfi mindenki műveltségének kitörölhetetlen része (annak ellenére, hogy a két aktus nem is a mű ugyanazon a pontján történik). Az előadás során a veretes Arany János-i sorok helyett a Nádasdy Ádám-féle fordítást hallhatjuk, a főbb szerepekben pedig olyan fiatal tehetségek játékát csodálhatjuk meg, mint Szabó Kimmel Tamás (Made in Hungária) Hamlet, Szatory Dávid Laertes, Mátyássy Bence Horatio, Radnay Csilla Ophelia vagy Makranczi Zalán, a király szerepében.
A III. Richárd után újabb William Shakespeare-klasszikust állítottak színpadra a Nemzetiben, ezúttal Alföldi Róbert rendezésében. Az 1601-ben született színmű talán a legismertebb és legtöbbet idézett darab Shakespeare tragédiái közül .melynek ikonikus figurája, a „Lenni vagy nem lenni: az itt a kérdés”-t szavaló, kezében koponyát tartó dán királyfi mindenki műveltségének kitörölhetetlen része (annak ellenére, hogy a két aktus nem is a mű ugyanazon a pontján történik). Az előadás során a veretes Arany János-i sorok helyett a Nádasdy Ádám-féle fordítást hallhatjuk, a főbb szerepekben pedig olyan fiatal tehetségek játékát csodálhatjuk meg, mint Szabó Kimmel Tamás (Made in Hungária) Hamlet, Szatory Dávid Laertes, Mátyássy Bence Horatio, Radnay Csilla Ophelia vagy Makranczi Zalán, a király szerepében.
Az ember tragédiája
Written By Hírszerkesztő on 2012. december 9., vasárnap | 9.12.12
Budapest, Nemzeti Színház, december 10. 19:00
Az egyik leghíresebb magyar drámát, Madách Imre végtelenül pesszimista művét, Az ember tragédiáját nem kell senkinek bemutatni, hiszen középiskolai tananyag – amit viszont kell: megszerettetni a fiatal közönséggel is (hiszen nagyon fontos alkotásról van szó), és erre nagyon jól ráérzett a Nemzeti Színház vezetője-rendezője, Alföldi Róbert. Ennek érdekében mindenekelőtt olyan fiatal színészek szereplésével kerül színpadra a darab, mint Szatory Dávid (Ádám), Előd Álmos, a filmekből is ismert Tenki Réka (Éva), Gáspár Kata, Bánfalvi Eszter, Makranczi Zalán és Mátyássy Bence, de megjelennek az idősebb, illetve a középgeneráció olyan kiválóságai is, mint a friss Nemzet Színésze, Molnár Piroska és László Zsolt (Lucifer) vagy Stohl András.
S mivel a rendező Alföldi Róbert, a közérthető, modern üzenet is garantált.
Az egyik leghíresebb magyar drámát, Madách Imre végtelenül pesszimista művét, Az ember tragédiáját nem kell senkinek bemutatni, hiszen középiskolai tananyag – amit viszont kell: megszerettetni a fiatal közönséggel is (hiszen nagyon fontos alkotásról van szó), és erre nagyon jól ráérzett a Nemzeti Színház vezetője-rendezője, Alföldi Róbert. Ennek érdekében mindenekelőtt olyan fiatal színészek szereplésével kerül színpadra a darab, mint Szatory Dávid (Ádám), Előd Álmos, a filmekből is ismert Tenki Réka (Éva), Gáspár Kata, Bánfalvi Eszter, Makranczi Zalán és Mátyássy Bence, de megjelennek az idősebb, illetve a középgeneráció olyan kiválóságai is, mint a friss Nemzet Színésze, Molnár Piroska és László Zsolt (Lucifer) vagy Stohl András.
S mivel a rendező Alföldi Róbert, a közérthető, modern üzenet is garantált.
Magyar Ünnep
Written By Hírszerkesztő on 2012. december 4., kedd | 4.12.12
Budapest, Nemzeti Színház, december 6. 19:00
A Tízparancsolat harmadik pontja így hangzik: „Az Úr napját szenteld meg!”. Ma, amikor akár heti hatvan órát is dolgozik az emberek nagy része, meg ott a család, házimunka, luxusnak tűnhet ennek betartása.
Pedig igenis járna legalább egy nap, amit átszellemült pihenéssel tölthet el mindenki. A „mai rohanó világunk” kifejezés klisé, de kikerülhetetlen. Visszatérve a Tízparancsolatra, a Nemzeti Színház meghívásos pályázatot hirdetett, melyen Závada Pál is részt vett.
A harmadik pont alapján írta meg ezt a darabot. Őt az foglalkoztatta, mennyire kell és lehet betartani a pihenő- és ünnepnapokat? A történet az ezerkilencszáznegyvenes években játszódik. Észak-Erdély 1940-es visszacsatolására emlékeznek hőseink, de persze a történelemnél is fontosabbak egyéni érzelmeik.
A Tízparancsolat harmadik pontja így hangzik: „Az Úr napját szenteld meg!”. Ma, amikor akár heti hatvan órát is dolgozik az emberek nagy része, meg ott a család, házimunka, luxusnak tűnhet ennek betartása.
Pedig igenis járna legalább egy nap, amit átszellemült pihenéssel tölthet el mindenki. A „mai rohanó világunk” kifejezés klisé, de kikerülhetetlen. Visszatérve a Tízparancsolatra, a Nemzeti Színház meghívásos pályázatot hirdetett, melyen Závada Pál is részt vett.
A harmadik pont alapján írta meg ezt a darabot. Őt az foglalkoztatta, mennyire kell és lehet betartani a pihenő- és ünnepnapokat? A történet az ezerkilencszáznegyvenes években játszódik. Észak-Erdély 1940-es visszacsatolására emlékeznek hőseink, de persze a történelemnél is fontosabbak egyéni érzelmeik.
A jég
Budapest, Nemzeti Színház, december 6. 19:00
Új korszak vette kezdetét a Nemzeti Színházban, hiszen immár teljes egészében Alföldi Róbert neve fémjelzi a teátrumot.
Bízvást számíthatunk tehát némi formabontásra, ezt látszik alátámasztani az is, hogy bekerült a repertoárba egy Krétakörös előadás. A társulat éppen két évvel ezelőtt mutatta be a Vlagyimir Szorokin regényéből készült darabot, amely - ahogyan az a kortárs orosz irodalom botrányhősétől elvárható - meglehetősen pornográf és kegyetlen.
Az adaptáció és a rendezés Mundruczó Kornél keze nyomát viseli magán, a történet pedig lehet egyszerű, vagy ha úgy tetszik, kidolgozott társadalomtanulmány. Széplelkűeknek és 18 éven aluliaknak nem ajánlott, mindenki másnak viszont fokozottan.
Új korszak vette kezdetét a Nemzeti Színházban, hiszen immár teljes egészében Alföldi Róbert neve fémjelzi a teátrumot.
Bízvást számíthatunk tehát némi formabontásra, ezt látszik alátámasztani az is, hogy bekerült a repertoárba egy Krétakörös előadás. A társulat éppen két évvel ezelőtt mutatta be a Vlagyimir Szorokin regényéből készült darabot, amely - ahogyan az a kortárs orosz irodalom botrányhősétől elvárható - meglehetősen pornográf és kegyetlen.
Az adaptáció és a rendezés Mundruczó Kornél keze nyomát viseli magán, a történet pedig lehet egyszerű, vagy ha úgy tetszik, kidolgozott társadalomtanulmány. Széplelkűeknek és 18 éven aluliaknak nem ajánlott, mindenki másnak viszont fokozottan.
A tanítónő
Budapest, Nemzeti Színház, december 5. 19:00
Bródy Sándor 1908-as színművét, A tanítónőt – amit egy vidéki tanítónő öngyilkosságáról szóló újságcikk ihletett – már sokféle változatban láthattuk Keleti Márton 1945-ös filmfeldolgozásától kezdve a Bubik István-Kubik Anna-féle tévéfilmig.
Most Novák Eszter rendezésében, Szilágyi Csenge egyetemi hallgató, Nagy Zsolt és Bodrogi Gyula főszereplésével nézhetjük meg az elhivatott tanítónő történetét.
A főhősnő, Tóth Flóra a pesti tanítóképző elvégzése után nagy lelkesedéssel érkezik első munkahelyére, egy kis bácskai faluba, ahol egy összevont lányosztályt fog tanítani. Tisztasága és elhivatottsága miatt azonban konfliktusba kerül a vidéki hatalmasságokkal és a helyi földbirtokos családdal. Mint ismert, Bródy kétféle befejezést írt darabja végére – a Nemzetiben a szomorú végkicsengésűt ismerhetjük meg.
Bródy Sándor 1908-as színművét, A tanítónőt – amit egy vidéki tanítónő öngyilkosságáról szóló újságcikk ihletett – már sokféle változatban láthattuk Keleti Márton 1945-ös filmfeldolgozásától kezdve a Bubik István-Kubik Anna-féle tévéfilmig.
Most Novák Eszter rendezésében, Szilágyi Csenge egyetemi hallgató, Nagy Zsolt és Bodrogi Gyula főszereplésével nézhetjük meg az elhivatott tanítónő történetét.
A főhősnő, Tóth Flóra a pesti tanítóképző elvégzése után nagy lelkesedéssel érkezik első munkahelyére, egy kis bácskai faluba, ahol egy összevont lányosztályt fog tanítani. Tisztasága és elhivatottsága miatt azonban konfliktusba kerül a vidéki hatalmasságokkal és a helyi földbirtokos családdal. Mint ismert, Bródy kétféle befejezést írt darabja végére – a Nemzetiben a szomorú végkicsengésűt ismerhetjük meg.
Orfeusz alászáll
Written By Hírszerkesztő on 2012. december 2., vasárnap | 2.12.12
Budapest, Nemzeti Színház, december 4. 19:00
A helyszín egy poros, amerikai kisváros. Agresszív férfiak és unatkozó nők tengetik itt mindennapjaikat, a nagybeteg Jabe Torrance például konkrétan az utolsókat. Felesége, a Lady (aki mellesleg szeszcsempészéssel foglalkozik) nem sopánkodik túlságosan hiszen házasságuk boldogtalan. A település többi nőtagjának sem rózsás a helyzete, van, aki a vallásba menekül, és van, aki folyamatosan botrányokba keveredik. Ám egy szép napon jóképű, fiatal idegen érkezik a városba Orfeusz alakjában (Szabó Kimmel Tamás), és jövetele senkit sem hagy hidegen.
A férfi jelenléte a szabadságot jelenthetné a Lady (Udvaros Dorottya) számára, a kettejük között kialakuló szerelem viszont veszélyes jövőt rejt magában. A pár boldogságát senki sem nézi jó szemmel, sőt tesznek is azért, hogy ne érjék el a céljukat.
A helyszín egy poros, amerikai kisváros. Agresszív férfiak és unatkozó nők tengetik itt mindennapjaikat, a nagybeteg Jabe Torrance például konkrétan az utolsókat. Felesége, a Lady (aki mellesleg szeszcsempészéssel foglalkozik) nem sopánkodik túlságosan hiszen házasságuk boldogtalan. A település többi nőtagjának sem rózsás a helyzete, van, aki a vallásba menekül, és van, aki folyamatosan botrányokba keveredik. Ám egy szép napon jóképű, fiatal idegen érkezik a városba Orfeusz alakjában (Szabó Kimmel Tamás), és jövetele senkit sem hagy hidegen.
A férfi jelenléte a szabadságot jelenthetné a Lady (Udvaros Dorottya) számára, a kettejük között kialakuló szerelem viszont veszélyes jövőt rejt magában. A pár boldogságát senki sem nézi jó szemmel, sőt tesznek is azért, hogy ne érjék el a céljukat.
Angyalok Amerikában
Budapest, Nemzeti Színház, december 3. 19:00
Amerika sok mindenben előttünk jár, ez nem is kérdés, ott például már akkor válságban volt a demokrácia, mikor hozzánk még be se köszöntött. Ebből a szempontból pedig igazán izgalmas a jelen viszonyok között előkapni Tony Kushner műveit aki erre az egyre kétségbe ejtőbb méretekig burjánzó helyi értékkrízisre reflektálva írta meg a Közeleg az ezredforduló című, 1993-ban Pulitzer-díjjal kitüntetett drámáját, majd ennek folytatását, a Tony-díjas Peresztrojkát. A két darab, bár szoros egységet alkot, eddig még nem került összevonva színre, így a Nemzeti Színház a világon elsőként tesz kísérletet arra, hogy az „angyalokat” egy estére időzítse. Kushner világában a zord valóság és a mesebeli fantázia különös keveréket alkot, a szereplők itt minden földi és égi szférából képviseltetik magukat, és igyekeznek értelmet találni egy Isten által látszólag elhagyott világban, még ha a helyszín maga az ígéret földje is…
Amerika sok mindenben előttünk jár, ez nem is kérdés, ott például már akkor válságban volt a demokrácia, mikor hozzánk még be se köszöntött. Ebből a szempontból pedig igazán izgalmas a jelen viszonyok között előkapni Tony Kushner műveit aki erre az egyre kétségbe ejtőbb méretekig burjánzó helyi értékkrízisre reflektálva írta meg a Közeleg az ezredforduló című, 1993-ban Pulitzer-díjjal kitüntetett drámáját, majd ennek folytatását, a Tony-díjas Peresztrojkát. A két darab, bár szoros egységet alkot, eddig még nem került összevonva színre, így a Nemzeti Színház a világon elsőként tesz kísérletet arra, hogy az „angyalokat” egy estére időzítse. Kushner világában a zord valóság és a mesebeli fantázia különös keveréket alkot, a szereplők itt minden földi és égi szférából képviseltetik magukat, és igyekeznek értelmet találni egy Isten által látszólag elhagyott világban, még ha a helyszín maga az ígéret földje is…
Hamlet
Written By Hírszerkesztő on 2012. december 1., szombat | 1.12.12
Budapest, Nemzeti Színház, december 2. 15:00
A III. Richárd után újabb William Shakespeare-klasszikust állítottak színpadra a Nemzetiben, ezúttal Alföldi Róbert rendezésében. Az 1601-ben született színmű talán a legismertebb és legtöbbet idézett darab Shakespeare tragédiái közül melynek ikonikus figurája, a „Lenni vagy nem lenni: az itt a kérdés”-t szavaló, kezében koponyát tartó dán királyfi mindenki műveltségének kitörölhetetlen része (annak ellenére, hogy a két aktus nem is a mű ugyanazon a pontján történik). Az előadás során a veretes Arany János-i sorok helyett a Nádasdy Ádám-féle fordítást hallhatjuk, a főbb szerepekben pedig olyan fiatal tehetségek játékát csodálhatjuk meg, mint Szabó Kimmel Tamás (Made in Hungária) Hamlet, Szatory Dávid Laertes, Mátyássy Bence Horatio, Radnay Csilla Ophelia vagy Makranczi Zalán, a király szerepében.
A III. Richárd után újabb William Shakespeare-klasszikust állítottak színpadra a Nemzetiben, ezúttal Alföldi Róbert rendezésében. Az 1601-ben született színmű talán a legismertebb és legtöbbet idézett darab Shakespeare tragédiái közül melynek ikonikus figurája, a „Lenni vagy nem lenni: az itt a kérdés”-t szavaló, kezében koponyát tartó dán királyfi mindenki műveltségének kitörölhetetlen része (annak ellenére, hogy a két aktus nem is a mű ugyanazon a pontján történik). Az előadás során a veretes Arany János-i sorok helyett a Nádasdy Ádám-féle fordítást hallhatjuk, a főbb szerepekben pedig olyan fiatal tehetségek játékát csodálhatjuk meg, mint Szabó Kimmel Tamás (Made in Hungária) Hamlet, Szatory Dávid Laertes, Mátyássy Bence Horatio, Radnay Csilla Ophelia vagy Makranczi Zalán, a király szerepében.
Vadászjelenetek Alsó-Bajorországból
Written By Hírszerkesztő on 2012. november 30., péntek | 30.11.12
Budapest, Nemzeti Színház, december 1. 19:00
Új játszóhelyet avat a Nemzeti Színház. A 8 éve működő épületben ezentúl a Festőműhely is helyet ad majd előadásoknak. Első premier egy kortárs német szerző, Martin Sperr, darabja, Alföldi Róbert rendezésében.
A történet egy bajor falu életébe enged betekintést, a II. világháború után. Az egyik lakó, Abram (Stohl András) hosszú idő után tér vissza övéi közé, de hamarosan megindul a pletyka: a férfi börtönben volt. Később a falubéliek már azt is tudni vélik, homoszexualitása miatt csukták le őt.
Egy kis falu közösségébe pedig ezután nehéz újra beilleszkedni. A rendhagyó játszóhely miatt a nézőknek kényelmes viseletet ajánlanak az alkotók. A darab 16 éven aluliaknak nem ajánlott.
A történet egy bajor falu életébe enged betekintést, a II. világháború után. Az egyik lakó, Abram (Stohl András) hosszú idő után tér vissza övéi közé, de hamarosan megindul a pletyka: a férfi börtönben volt. Később a falubéliek már azt is tudni vélik, homoszexualitása miatt csukták le őt.
Egy kis falu közösségébe pedig ezután nehéz újra beilleszkedni. A rendhagyó játszóhely miatt a nézőknek kényelmes viseletet ajánlanak az alkotók. A darab 16 éven aluliaknak nem ajánlott.
Az ember tragédiája
Written By Hírszerkesztő on 2012. november 29., csütörtök | 29.11.12
Budapest, Nemzeti Színház, november 30. 19:00
Az egyik leghíresebb magyar drámát, Madách Imre végtelenül pesszimista művét, Az ember tragédiáját nem kell senkinek bemutatni, hiszen középiskolai tananyag – amit viszont kell: megszerettetni a fiatal közönséggel is (hiszen nagyon fontos alkotásról van szó), és erre nagyon jól ráérzett a Nemzeti Színház vezetője-rendezője, Alföldi Róbert. Ennek érdekében mindenekelőtt olyan fiatal színészek szereplésével kerül színpadra a darab, mint Szatory Dávid (Ádám), Előd Álmos, a filmekből is ismert Tenki Réka (Éva), Gáspár Kata, Bánfalvi Eszter, Makranczi Zalán és Mátyássy Bence, de megjelennek az idősebb, illetve a középgeneráció olyan kiválóságai is, mint a friss Nemzet Színésze, Molnár Piroska és László Zsolt (Lucifer) vagy Stohl András.
S mivel a rendező Alföldi Róbert, a közérthető, modern üzenet is garantált.
S mivel a rendező Alföldi Róbert, a közérthető, modern üzenet is garantált.
Három nővér
Written By Hírszerkesztő on 2012. november 24., szombat | 24.11.12
Budapest, Nemzeti Színház, november 25. 19:00
Csehov klasszikusával indítja az évadot a Nemzeti Színház. Az előadás akár egzotikusnak is mondható, ha azt nézzük, hány ország hatása érezhető rajta, hiszen az orosz darabot Andrei Şerban román rendező állítja színpadra.
Ő kezdőként azzal tűnt ki társai közül, hogy a japán kabukiszínház elemeit felhasználva, kissé hatásvadászra vette a figurát a Julius Ceasarban. Ezután nem halmozták el munkával otthon, így Amerikába költözött.
Később Párizsban tanult az angol Peter Brooktól. Olyan sztárokat rendezett már világszerte, mint Meryl Streep vagy Liev Schreiber. Budapesten sem érte be kevesebbel, mint három nagyszerű színésznővel. Olgát, Mását és Irinát Udvaros Dorottya, Schell Judit és Péterfy Bori alakítja. Az előadás a szereplők lelkének legmélyére hatol, nem magyaráz, inkább csak vizsgálódik. A Nagy Csehovi Kérdésekhez pedig ugyan mi is illene ennél jobban?
Ő kezdőként azzal tűnt ki társai közül, hogy a japán kabukiszínház elemeit felhasználva, kissé hatásvadászra vette a figurát a Julius Ceasarban. Ezután nem halmozták el munkával otthon, így Amerikába költözött.
Később Párizsban tanult az angol Peter Brooktól. Olyan sztárokat rendezett már világszerte, mint Meryl Streep vagy Liev Schreiber. Budapesten sem érte be kevesebbel, mint három nagyszerű színésznővel. Olgát, Mását és Irinát Udvaros Dorottya, Schell Judit és Péterfy Bori alakítja. Az előadás a szereplők lelkének legmélyére hatol, nem magyaráz, inkább csak vizsgálódik. A Nagy Csehovi Kérdésekhez pedig ugyan mi is illene ennél jobban?
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Akciók 
Könyvek
Autó-motor
Benzinkutak
Bevásárlóközpont
Egészségügy
Biztosítás
Építés
Fürdők
Gyorsétterem
Ingatlan
Ipar - Gyártás
Kikapcsolódás
Látványosság
Műszaki cikk
Pénzügyek
Ruházat
Szállás
Szépség egészség
Szerviz
Szórakozás
Utazás
Vásárlás
Vásárlás Étel-Ital ......
Vendéglátás